A folyamatos szövetiglükóz-monitorozás (CGM-Continuous Glucose Monitoring System) megismerésével és elterjedésével egyre gyakrabban találkozhatnak a diabéteszes betegek a Time In Range (céltartományban eltöltött idő) fogalmával. Hogy mit is jelent ez a kifejezés, és miért tud objektívebb és részletesebb képet adni szénhidrát-anyagcsere állapotunkról, arról dr. Para Györgyit, a Cukorbetegközpont diabetológus, belgyógyász szakorvosát kérdeztük.
A szöveticukor-monitorozás előnyei
"Az elmúlt években hazánkban is egyre többen ismerhették meg a folyamatos szövetiglükóz-monitorozó rendszer használatát az 1-es típusú cukorbetegségben érintett páciensek. A technika lényege, hogy a szenzort, amely a szövetek közötti folyadék vércukorszintjét méri, a bőr alatti zsírszövetbe helyezik be, a mért adatokat, pedig a betegek valamilyen elektronikai eszközön (okostelefon, okosóra) követhetik nyomon folyamatosan, valós időben. Könnyen belátható, hogy a vércukor ilyetén módon való követése, sokkal pontosabb képet ad a beteg szénhidrát-anyagcsere állapotáról, és a napi 24 órás monitorozás, valamint a több száz szöveti glükózkoncentráció adat ismeretében a vércukoringadozások is megelőzhetővé válnak" – magyarázza dr. Para Györgyi.
Ahhoz, hogy megfelelő adatok álljanak rendelkezésre, minimum 14 napon keresztül tartó, legalább 70 százalékos szenzorhasználat szükséges. Ez különösen azok esetében rendkívül fontos, akiknek gyakran vannak hipo- valamint hiperglikémiás kilengéseik. Az eszköz 2-4 hétig történő használata ugyanakkor a frissen diagnosztizált 2-es típusú cukorbetegeknek vagy inzulinrezisztenciásoknak is hasznos lehet, mert nyomon tudják követni, mely ételek okoztak vércukoremelkedést. A CGM azonnali visszajelzésének köszönhetően pedig kísérletezhetnek, változtathatnak étkezéseiken. A diabetológus szakember rámutatott arra is, hogy a HbA1c (hemoglobin A1c), ami régóta a glikémiás kontroll értékelésének arany standardja, mindössze egy 8-12 hetes időszak átlagos vércukorértékeibe enged bepillantást, a napi vércukoringadozásokat azonban ez a paraméter sem tükrözi. Ez azt is jelenti, hogy két azonos HbA1c eredményt elérő embernek valójában nagyon eltérő glükózprofilja lehet. A CGM tehát hatékonyan alkalmazható a glikémiás kontroll értékeléséhez és kezelésében, akár a HbA1c mellett, akár önmagában.
Mit jelent a Time In Range?
"A Time In Range (TIR) a diabétesz-menedzsment egyik fontos kulcstényezője. Ez a százalékos érték ugyanis azt mutatja meg, hogy mennyi időt van a páciens vércukorértéke egy adott céltartományban. A céltartomány meghatározása természetesen mindig egyénre szabott, a gyógyszertől, a cukorbetegség típusától, az étrendtől (különösen a szénhidrátbeviteltől), az életkortól, az egészségi állapottól és a hipoglikémia kockázatától függően" – teszi hozzá a szakember. S hogy miért is van óriási jelentősége a TIR-nek? Egyre több bizonyíték áll rendelkezésre azzal kapcsolatban, hogy a glikémiás céltartományban eltöltött idő növelése segíthet csökkenteni a cukorbetegséggel összefüggő, súlyos, az élettartamot rövidítő, valamint az életminőséget rontó egészségügyi szövődmények kockázatát. A TIR-rel kapcsolatos nemzetközi konszenzusjelentés javaslata szerint az lenne az ideális, ha az 1-es vagy 2-es típusú cukorbetegek többsége a nap legalább 70%-át (körülbelül 17 órát) a 70-180 mg/dl (3,9-10 mmol/L) glikémiás céltartományban töltené.
Miben segíti a cukorbetegek terápiáját a Time In Range ismerete?
A TIR ismerete segítséget nyújt a szakembereknek a hatékonyabb és személyre szabott terápiás döntések meghozatalához, annak érdekében, hogy a cukorbetegek minél hosszabb időt töltsenek el a céltartományon belül. Fény derülhet arra, hogy milyen tényezők (pl. az inzulin adagolása, fizikai aktivitás, diétahiba stb.) vezethettek a tartományon kívüli értékekhez, és nyomon követhetők a terápiás döntések következményei is. A TIR mellett más CGM-mérőszámok (pl. tartomány alatti idő [time below range, TBR], a tartomány feletti idő [time above range, TAR], az átlagos glükózszint és a glikémiás variabilitás) is segíthetnek a cukorbetegség kezelésében és a szorosabb vércukorkontroll megvalósításában.
