Még több mint egy évvel a COVID-19 -ből való felépülése után is sújtják Jennifer Hobbsot a fertőzés elhúzódó utóhatásai. A betegség következtében agyi köd és ízületi fájdalom jelentkezett nála, megemelkedett a májenzimjeinek szintje, a legutóbb pedig 2-es típusú cukorbetegséget diagnosztizáltak nála. A nő a megfertőződése előtt prediabétesszel küzdött, azonban orvosa segítségével szigorú kontroll alatt tartotta a vércukorszintjét, olyannyira, hogy gyógyszeres kezelésre nem is volt szüksége. Ez azonban nemrég megváltozott. A 36 éves nő a közelmúltban úgy nyilatkozott a CNN-nek , hogy minden reggel megméri a vércukorszintjét, és az mindig magasabb a kelleténél, még úgy is, hogy két különböző típusú gyógyszert szed diabéteszére.
A betegben és az orvosában is felmerült a kérdés, hogy a kialakult helyzethez vajon mennyire járulhatott hozzá a koronavírus-fertőzés . Azonban nem ők az egyetlenek, akiket foglalkoztat ez a dolog: tudósok és orvosok százai dolgoznak azon, hogy minél inkább kiismerhessük az úgynevezett hosszú COVID-ot, valamint teljesebb képet kaphassunk a fertőzéssel járó, hosszú távú szövődményekről.
Fokozódó kockázat
Azt már régóta tudjuk, hogy egyes krónikus betegségek - köztük a cukorbetegség is - növelik a súlyos COVID-19 kialakulásának kockázatát. Az új feltételezések szerint pedig az új típusú koronavírus okozta betegség jócskán megemeli a diabétesz rizikóját a gyógyultak körében. Egy nemrégiben közzétett tanulmány például enyhe COVID-19-cel küzdő betegeket vizsgált Németországban, és az eredmények szerint ezeknél az alanyoknál 28 százalékkal nagyobb valószínűséggel diagnosztizálták rövid időn belül a 2-es típusú cukorbetegséget, mint azoknál, akik soha nem fertőződtek meg az új koronavírussal.
Egy amerikai tudományos munka pedig a cukorbetegség előfordulási arányának 40 százalékos emelkedését mutatta ki a COVID-19-ből felépülteknél. A kutatók becslése szerint minden száz gyógyultból nagyjából ketten lesznek cukorbetegek a felépülést követő egy-két éven belül. Ráadásul még azoknál is nagyobb eséllyel alakult ki a diabétesz, akiknél alapesetben semmilyen vagy alacsony kockázata volt ennek.
Súlyos COVID-19 után sokkal nagyobb a rizikó
Egyes adatok arra is rávilágítottak, hogy minél súlyosabb a koronavírus-fertőzés lefolyása, annál nagyobb eséllyel alakul ki később cukorbetegség. Az intenzív osztályon kezelt betegek esetében például átlagosan 276 százalékkal ugrik meg a diabétesz kockázata. Ez valószínűleg a kórházban fekvő súlyos COVID-betegek szteroidos kezeléseinek "köszönhető", ezek a gyógyszerek ugyanis jelentősen növelhetik a vércukorszintet. A diabétesz kialakulásának kockázata emellett a koronavírus-fertőzésen átesett gyermekek körében is jóval nagyobb, mintegy 2,5-szer.
Mivel úgy tűnik, már a cukorbetegséget is felírhatjuk a koronavírus-fertőzés lehetséges szövődményeinek listájára, sok szakértő aggodalmát fejezte ki annak kapcsán, hogy ez milyen hatással lehet majd az amúgy is leterhelt egészségügyi rendszerre. Az újonnan diagnosztizált cukorbetegek száma ugyanis így elkerülhetetlenül és drasztikus mértékben nőni fog, a betegek ráadásul egy életen át tartó kezelést igényelnek majd. Ha azt nézzük, hogy a világon eddig már több mint 485 millió igazolt fertőzöttet regisztráltak az elmúlt 2 évben, és ki tudja, mennyien vannak még azok, akik megfertőződtek ugyan, de pozitív teszt híján nem kerültek be a hivatalos statisztikába, nem túl jók a kilátások. "Már jelenleg is óriási kihívást jelent, hogy gondoskodjunk a jelenlegi összes cukorbetegről. Az hiányzik most a legkevésbé, hogy tovább nőjön a diabéteszesek száma" - jegyezte meg Dr. Robert Gabbay, az Amerikai Diabétesz Szövetség (ADA) tudományos és orvosi igazgatója.
Világszerte számos feljegyzés született olyan COVID-19-betegekről az elmúlt két évben, akiknél a fertőzés miatti kórházi kezelésük ideje alatt diagnosztizáltak cukorbetegséget. Egy új kutatás szerint ugyanakkor egyes esetekben ez csupán átmeneti állapot .
