A fényvédelem fontosságát egyre többen ismerik fel. Az ultraibolya sugarak bőrkárosító hatása közismert: nemcsak a bőr korai öregedéséért, illetve a pigmentfoltok kialakulásáért felelősek, hanem a rosszindulatú bőrelváltozások megjelenésének esélyét is megnövelik. Mindezek megelőzésének a legjobb módja a napkerülő magatartás, illetve a fényvédő krémek használata – és az, ha ruházattal is védjük a bőrünket.
A fotoprotektív – vagyis az UV-sugárzás ellen védelmet nyújtó – anyagokból készült öltözékek egyik hatalmas előnye, hogy a fényvédő krémekkel ellentétben folyamatos védelmet biztosítanak – hiszen a kozmetikumokat időről időre újra kell kenni ahhoz, hogy optimálisan betöltsék a funkciójukat.
A ruhadarabok fényvédő hatására is létezik mértékegység
A fényvédők hatékonyságát az SPF- (Sun Protection Factor) értékkel jelölik. Azonban a hagyományos, illetve a fotoprotektív öltözékekre is vonatkozik egy hasonló mértékegység, az UPF (Ultraviolet Protection Factor). Ez azt mutatja meg, hogy az adott ruhadarab mennyi UV-sugárzást enged át – ez az UV-A és az UV-B-sugarakra egyaránt vonatkozik.
Egy UPF50-es anyagú ruha például képes blokkolni a sugarak 98 százalékát, és mindössze 2 százalékot – vagyis a bőr felé irányuló sugárzás ötvenedrészét – enged érintkezni a bőrrel. Egy adott ruhadarabnak minimum 30-as UPF-értékkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy megkapja az „ajánlott” jelzést a legnagyobb bőrrákellenes világszervezettől, a The Skin Cancer Foundation-től. A 30 és 49 közötti UPF-értékű öltözékek már igen jó, az 50 UPF felettiek pedig kiemelkedően jó fényvédelmet biztosítanak.
A textilek UPF-értékét befolyásoló faktorok
Az UV-sugarak ellen védelmet biztosító, speciális ruhadarabok anyagát gyakran olyan adalékokkal kezelik, amelyek titánium-dioxidot vagy cink-oxidot tartalmaznak. Ez növeli a textil UPF-értékét és széles spektrumú védelmet ad. Ugyanakkor fontos tisztában lenni azzal, hogy a rendszeres mosással idővel csökkenhet az ilyen ruhák fényvédő hatása.
Az, hogy mekkora egy adott anyag, illetve ruhadarab UPF-értéke, több tényezőtől is függ. Például:
- Az anyag struktúrájától – A sűrűbb szövésű és vastagabb anyagok UPF-e magasabb, mint a vékonyabb, rugalmasabb anyagoké. Minél jobban átlátunk egy ruhadarabon, amikor a fény felé tartjuk, annál alacsonyabb az UPF-e.
- Az anyag típusától – A poliészter UPF-e magasabb, mint a pamuté vagy a vászoné. A fényes felületű anyagok – még ha könnyebbek is – magasabb UPF-értékűek, mivel visszaverik a fény egy részét.
- Az anyag színétől – A sötét, illetve kifejezetten élénk színű anyagok általában jobban védenek, mivel elnyelik az UV-sugarak egy részét. A fehérítés csökkenti a természetes szálak UPF-értékét.
- Az anyag szárazságától – A száraz textilek UPF-e magasabb a nedvesekénél.
- A ruhadarab szabásától – A bővebb, lengébb darabok UV-védelem szempontjából jobbak, mint a szoros, testhez simuló darabok. Emellett minél nagyobb bőrfelületet takar egy ruhadarab, értelemszerűen annál jobban véd. A hosszú szoknyák, nadrágok és ingek ezért nagyobb mértékben járulnak hozzá a bőr UV-védelméhez.
- A ruhadarab „életkorától” – Minél többször mosunk ki egy ruhadarabot, annál inkább összemegy az anyaga, ettől pedig a szövetszálai sűrűbben helyezkednek el. Ez magasabb UPF-értéket eredményez – ugyanakkor a fényvédő összetevőket tartalmazó adalékanyagokkal kezelt ruhadarabok szálaiból folyamatosan ürül az adalékanyag a mosások során, tehát az előbbi állítás elsősorban a hagyományos ruhadarabokra vonatkozik.
Konkrét példával élve: egy hagyományos, fehér pamutpóló körülbelül 7-es UPF-értékkel rendelkezik, ha pedig vizes lesz, akkor ez az érték 3-ra csökken. Egy hosszú ujjú, sötét farmering UPF-értéke viszont akár 1700-as is lehet, tehát gyakorlatilag totális fényvédelmet biztosít azokon a bőrrészeken, amelyeket fed.
Válasszunk okosan kalapot!
A szakértők azt ajánlják, hogy a lehető leghatékonyabb fényvédelem érdekében kombináljuk a fényvédő krémeket a fotoprotektív ruházattal. A ruha alól kilátszó testrészek – különösen az arc és kézfejek – védelméről ugyanis elsősorban a fényvédős kozmetikumokkal gondoskodhatunk. Emellett érdemes a hajunkat és szemünket is külön védeni – például kendővel vagy kalappal, illetve UV-szűrős napszemüveggel.
Amikor kifejezetten nyárra, illetve strandoláshoz való kalapot választunk, akkor érdemes olyat keresni, aminek minél szélesebb sildje, karimája van. A hagyományos fazonú kalapok jobbak, mint a baseball-sapkák mivel ezek a füleket és a tarkót is takarják, árnyékolják. A fejfedő anyaga legyen minél sűrűbb szövésű – szalmakalapokból is olyat válasszunk, amelynek szorosabb a fonása, ezek ugyanis kevesebb UV-sugarat engednek át. A kalapviselés jelentőségét egyébként nem szabad alábecsülni megelőzés szempontjából: a basalioma és a laphámsejtes karcinóma két olyan, kifejezetten gyakori bőrrákfajta, amely gyakran megjelenik a (hajas) fejbőrön, illetve a tarkó és a nyak bőrén.
A cikket dr. Vass Ilona bőrgyógyász-kozmetológus lektorálta.
