Rossz szájíz: az IBS egyik tünete is lehet

Az olyan funkcionális emésztőszervi betegségeknél, állapotoknál, mint az irritábilis bél szindróma (IBS) nem ritkák az olyan tünetek, például a rossz szájíz, amelyek a közérzetet negatívan befolyásolják, vagy akár meg is nehezíthetik a mindennapi tevékenységet, mint akár a hasmenés. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ – Prima Medica belgyógyásza, gasztroenterológus arról beszélt, hogyan segíthet ilyen helyzetekben az orvos és mit tehet a páciens önmagáért.

Az emésztési problémák a lelkiállapotunkon is nyomot hagynak

Az orvosok akkor beszélnek funkcionális emésztőszervi betegségről, amikor a hasi panaszok hátterében nem lehet kimutatni fizikai elváltozást. Ez egy nagyon gyakori betegségcsoport, becslések szerint jelenleg minden második-harmadik embert érint, és jellemzően évek, évtizedek is eltelnek, míg a páciensek orvoshoz fordulnak vele. Ilyenkor jellemzően olyan tünetekre panaszkodnak, mint a puffadás, hasfájás, székelési zavarok, gyomorégés, esetleg mellkasi fájdalom, torokfájás, böfögés, teltségérzet, rossz szájíz.

"Valójában sokan úgy vélik, természetes, hogy szinte mindennap puffadnak, szenvednek a szelektől, hasfájásuk van, esetleg hasmenéssel, székrekedéssel küzdenek. Holott az emésztésnek észrevétlenül kellene zajlania" – hangsúlyozza Pászthory doktornő. Hozzátette: de akkor mi lehet az oka ennek a sokféle panasznak? A válasz megértéséhez ismerni kell az úgynevezett bél-agy tengelyt, amely a bél és az agy együttműködésére, egymásra hatására épül. Ugyanis a bélrendszer és az agy idegi és hormonális utakon folyamatosan kommunikál egymással, így kölcsönösen befolyásolják egymás működését. Nagyon leegyszerűsítve úgy fogalmazhatnánk, hogy az emésztés és a bél problémái nyomot hagynak a lelkiállapotunkon és fordítva, a lelkiállapot befolyásolja a bélműködést. Ez az egymásra hatás okozza végső soron a funkcionális emésztőszervi betegségeket, így az irritábilis bél szindrómát, vagyis az IBS-t is.

IBS: fájdalomtól a székelési problémákig

Az IBS jellegzetes tünetei az alhasi fájdalom, a puffadás, a gázképződés, a székrekedés, a hasmenés – utóbbi kettő akár váltakozva. Nem ritka panasz a böfögés és a rossz szájíz sem, amit a szájüregben élő baktériumok összetételének megváltozása, csökkent nyáltermelés és lassult gyomor-ürülés okozhat, és ami csak átmenetileg orvosolható fogmosással. A tünetek az enyhétől a súlyosig változhatnak, és a súlyosság e tekintetben nem csak a hasi fájdalomra vonatkozhat, de az életminőség komoly károsodására is, ami például abból adódik, hogy a páciens nem mer kilépni a lakásból, a bármikor rátörő hasmenés miatt. Nagyon jellemző az IBS-sel élő betegekre, hogy előre megtervezik az útvonalukat, annak függvényében, hogy hol tudnak vécére menni. A betegek azt is gyakran panaszolják, hogy kellemetlen száj-ízük, rossz szagú leheletük megnehezíti a mindennapjaikat.  Nőknél kétszer gyakrabban jelentkezik az IBS, és bár minden életkorban előfordulhat, gyakran a húszas életévekben indul. Az is egyértelműen megfigyelhető, hogy bár nem kizárólagosan a kezeletlen stressz az IBS okozója, de a tüneteket fokozhatja, ahogyan ez egyébként számos más betegségnél is megfigyelhető. Az ördögi kör pedig azáltal indulhat be, hogy az IBS tünetei önmagukban is stresszes helyzetet teremtenek, tehát kvázi felerősítik a tüneteket. Egyértelmű, hogy valahol közbe kell avatkozni.

Ha a vizsgálatok során kizárhatók a fizikai elváltozások a tünetek mögött, a páciens beszámolója alapján állíthatja fel a gasztroenterológus az IBS diagnózisát. "Amikor ki tudjuk mondani, hogy IBS-ről van szó, akkor több szempontból is végig kell gondolnunk a kezelés lépéseit. Részben szükséges az életmódról, ezen belül a mozgásról és az étrendről beszélni, legtöbbször nagyon fontos a pszichés támogatás és ha szükséges, átmeneti jelleggel segítségül kell adni a gyógyszereket is" – mondja dr. Pászthory Erzsébet.

Az étrend tekintetében a legfontosabb szabály, hogy minél inkább törekedni kell a változatos, teljes értékű, döntően növényi étkezésre, hiszen a bélflóra épsége döntő jelentőségű. Ha valaki tudja, hogy valamilyen étel – gyakran a laktóz vagy fruktóz tartalmú élelmiszerek - vagy akár gyógyszer fokozza a panaszait, arról is egyeztetni kell az orvossal. A vizsgálatok sokszor kiterjednek az ételintolerancia feltérképezésére is. Ebben a kérdésben nagyon hasznos az étkezési napló vezetése, amelyben a fogyasztott ételek, italok mellett a tünetek alakulását is rögzíteni kell. Akinek komolyabb támogatásra van szüksége a táplálkozás terén, annak nagy segítség lehet a dietetikus, aki személyre szabottan adja át a praktikus tudást. A rendszeres mozgás ugyancsak az életmód fontos pillére, számos bizonyított fizikai hatásán túl a stresszlevezetés fontos eszköze is. A stresszel és a más jellegű lelki problémákkal ugyancsak érdemes szakemberhez fordulni, a pszichoterápiák sokszor elengedhetetlen részei a funkcionális emésztőszervi betegségek kezelésének.

Végezetül előfordulhat, hogy átmenetileg gyógyszeres kezelésre is szükség van: savgátló szerek, motilitás-szabályozók, esetleg szorongásoldók vagy antidepresszánsok is átsegíthetik a pácienst egy-egy nehezebb időszakon. Ezt azonban igyekezni kell a lehető legrövidebb ideig alkalmazni, a cél az, hogy természetes módon visszaállítsuk a bél mikrobióta diverzitását és a bél-agy tengely egészséges együttműködését.