Mennyiségétől függetlenül a vér vizeletben történő megjelenése mögött sokféle ok állhat, ezek lehetnek enyhe, de akár súlyos betegségek is. Általánosságban, a vesében, a hólyagban vagy a húgyvezetékben lévő kőre, fertőzésre, idült vesebetegségre, mérgezésre, de akár még vakbélgyulladásra , vagy nőknél petefészek-gyulladásra is utalhat.
Mindazonáltal nemcsak a vértől színeződhet el a vizelet, illetve a vér sem mindig látható benne szabad szemmel. Utóbbi esetben gyakran valamelyik rutinvizsgálat mutatja csak ki. Az úgynevezett mikrohematúria esetén, amely kismértékű vérzést jelent, fontos kivizsgálni a lehetséges okokat, hiszen ebben az esetben még csak azt sem lehet megállapítani, hogy a vizeletsugár elején, végén vagy egész ideje alatt ürül-e vér - ez pedig fontos támpont lehet a diagnózis felállításakor.
Ételek is elszínezhetik a vizeletet
A vizeletben akkor van jelen láthatóan a vér (makrohematúria), ha piszkos-piros színű. Ha barnás, az a bilirubin nevű epefesték jelenlétét jelzi, ami az epe- és májproblémák velejárója. Vizeletfestő lehet számos gyógyszerhatóanyag és a B-vitaminok is. A zöldségek és gyümölcsök között szintén gyakoriak a vizeletet elszínező fajták: a cékla, a rebarbara, az áfonya, a szeder vörösesre, a sárgarépa vöröses-narancsra, a lóbab barnára, a hashajtó hatású kaszkara és szenna feketére, míg lúgos kémhatású vizelet esetén vöröses színűre változtathatja a vizeletet.
Mikor jelenik meg a vér?
Fontos az is, hogy a vizeletürítés mely fázisában jelenik meg a vér. Ha a kezdetén, akkor a húgycső betegsége állhat a háttérben, gyulladás vagy irritációs folyamatok eredményeként. Ha az ürítés teljes ideje alatt látni vért, valószínűleg a vesék betegek , gyulladás vagy daganat (hypernephroma) miatt. Amennyiben az utolsó harmadban jelenik meg a vér, a hólyaggal van probléma, többnyire daganat gyanúja áll fenn (hólyagpapillóma).
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
Mikroszkopikus vérzés is előfordulhat, amit azonban még a laborvizsgálatok sem tudnak kimutatni. Ha panaszmentes a beteg, és kis mennyiségű a vér, akkor általában a vesékben található hajszálerekből származhat egy korábbi gyulladás miatt, de véralvadásgátló szerek, a magas láz, további fertőzések, valamint az erőteljes fizikai terhelés is okozhatja.
Más tünetek is utalhatnak a bajra
A pontos kórmeghatározás érdekében olykor a vér laboratóriumi vizsgálata is szükségessé válhat, de a modern tesztcsíkok további hasznos paraméterek kimutatásával is támogathatják a kórmegállapítás folyamatát. Ebben segíthet még az arcdiagnózis is, hiszen a sápadt és ödémás, szürkés arcszín, valamint a vérszegénység is vesebetegségre utalhat, a kóroki tényezők meghatározásában a képalkotó eljárások is dönthetnek.
Legjobban: