Figyeljünk a hőségriadóra, de az influenza járvány veszélyeit se feledjük!
Amikor az European Heart Journal legújabb számát lapozgattam, állandóan az a klasszikus latin mondás jutott eszembe, hogy "Ha békét akarsz, készülj a háborúra". Egy amerikai-orosz munkacsoport igen érdekes dolgozatát 2007. február 17-én fogadták el közlésre és akkor senki sem gondolhatta, hogy Szentpétervár teleinek influenza járványai során, nyolc esztendő szívgyógyászati áldozatairól éppen akkor olvashatunk, amikor itt meghírdetik a hőségriadót.
Mohammad Madjid (Univ. of Texas Health Science Center, Houston, TX) és többségükben orosz munkatársai arra voltak kiváncsiak, hogy az influenzajárványok milyen mértékben befolyásolják a koszorúér-betegség okozta halálozást. Ami a vizsgálat nagy értéke, hogy egyértelműen bizonyított adatokat értékeltek: Szent Pétervárott 1993 és 2000 között is a legtöbb halottat boncolták, ezért a heveny szívinfarktus és a krónikus szív- és érbetegségek miatt meghalt emberek statisztikáját minden héten földolgozták és megnézték, hogyan alakult a kardiovaszkuláris mortalitás akkor, amikor az orosz télben megjelent az influenza vírus is.
Ebben az időszakban 11.892 koszorúér-beteg halt meg heveny infarktusban és 23.000 halál oka krónikus iszkémiás szívbetegség volt. A női halottak életkorának medián értéke 75 év, a férfiaké 65 év volt.
Kiderült, hogy a nyolc-éves időszakban a bizonyítottan szívinfarktus- és iszkémiás szívbetegség-okozta halálozás mindig az influenza járvány és a heveny légzőszervi betegségek csúcsidején volt - kardiovaszkuláris okból is ilyenkor haltak meg a legtöbben. A csúcsok egybeesését minden alcsoportban megtalálták: akár a férfiak-, akár a nők adatait vizsgálták külön, ugyanezt figyelhették meg az 50 évnél fiatalabbak és a 70 évesnél idősebbek korcsoportjában is.
Az influenzás napok-hetek szívinfarktus okozta halálozása az év többi időszakaihoz képest átlagosan 30 százalékkal lett nagyobb, krónikus koszorúér-betegségben is 10 százalékkal többen haltak meg ilyenkor. A kutatók szerint ténylegesen ez lehet az első, vitathatatlan bizonyítéka annak a - korábban már hangoztatott, de csak föltételezésen alapuló - véleménynek, hogy a súlyos szív- és érbetegségben szenvedőket igen fontos volna időben beoltani hatásos, influenza-vírus elleni védőoltással.
Ezzel a következtetéssel egyetértettek azok az angol szakemberek is Liam Smeeth (London School of Hygiene and Tropical Medicine) vezetésével, akik viszont hangsúlyozták, hogy a megfigyelt összefüggés esetleg nem is vehető okinak: a hideg időszak kedvez a légzőszervi és vírus-betegségeknek is, de már az angina korai kutatói ugyancsak leírták, hogy a mellkasi fájdalom gyakrabban jelentkezik hidegben és az infarktus is sűrübben fordul elő ilyenkor. Az viszont vitathatlan, hogy ezek szerint télidőben a kétféle, kóros állapot hasonló mértékben válik mind gyakoribbá és további vizsgálatoknak kellene tisztázni, hogy a légzésszervi betegségek akut gyulladásos jelenségei milyen módon kapcsolódhatnak az ateroszklerózis sajátos gyulladásos folyamatához.
A cikk megjelenésével egyidőben hozták nyilvánosságra az Egyesült Államokban, hogy az amerikai egészségügyi minisztérium jelentős összegekkel járul hozzá az influenza-járvány elleni oltóanyagok gyártásának korszerűsítéséhez. A sanofi pasteur, illetve a MedImmune öt éves szerződés formájában 132.5 millió dollárt kap oltóanyag-gyártó kapacitásának növelésére.
A megújított gyártóüzemek működésével az amerikai influenza-ellenes oltóanyagot gyártó teljesítmény 16 százalékkal növekszik. Az amerikai állam a sanofi pasteur Egyesült Államokban lévő gyárának 77.4 millió dollárt ad, hogy az eddigi, tojás-alapú, influenza-vakcina gyártó üzemsorokat korszerüsítsék és ehhez a cég 25 millió dollárral járul hozzá. A MedImmune 55.1 millió dollárt kap azért, hogy FluMist elnevezésű, intranasalis influenza vakcinájának termelését növelni tudja. A gyár ehhez a tervhez 14 millió dollárt ad az elképzelések megvalósításához. "Készülnünk kell az influenza világjárványra, még akkor is, ha egyáltalán nem tudjuk, hogy mikor tör ki és mennyire súlyos lesz" - nyilatkozta Michael Orkerlund Leavitt amerikai egészségügyi miniszter.
(Forrás: EHJ, 2007, 28:1205-1210)
2007-06-20 10:12
Forrás: Weborvos Dr. Matos Lajos
