Milyen ártatlanabb és súlyosabb okok húzódhatnak meg a sokszor ijesztő tünet mögött? Dr. Németh Aliz , a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológusa elmondja a legfontosabb tudnivalókat.
Mi a különbség a valódi és az álsárgaság közt?
Valódi sárgaság esetén a bilirubin, vagyis az epefesték felszaporodik és lerakódik a látható szövetekben, elsősorban a bőrön, a szem ínhártyáján (vagyis a szemfehérjében) és a nyálkahártyán. Ilyenkor láthatjuk azt, hogy sárgás színezetűvé válnak az érintett szövetek. Az epefesték normál esetben a lépben szabadul fel a széteső vörösvértestekből és a vérkeringéssel a májba jut, majd az epével az epevezetékbe kerül, és a széklettel nagyrészt kiürül a szervezetből. Ebben a folyamatban történhet valamiféle megakadás, aminek eredménye a valódi sárgaság, az icterus.
A nem valódi, vagy álsárgaság sem ritka jelenség, és többnyire a sütőtök, sárgarépa nagyobb mennyiségű fogyasztása miatt jön létre a bőr narancssárga elszíneződése. Mindenesetre, ha nem ennyire kézenfekvő az ok, mindenképpen orvoshoz kell fordulni, hogy fény derülhessen a sárgaság okára, amely akár súlyosabb betegség, állapot is lehet.
A kóros sárgaság okai
Németh doktornő szerint kissé leegyszerűsítve három fő betegségcsoport okozhat sárgaságot: a máj előtti, a máj utáni fázisban, illetve magában a májban létrejövő problémák.
Máj előtti fázis. Ebben az esetben vérképzőszervi- és immunbetegség, malária , vírusfertőzések miatt jön létre a sárgaság, illetve nagy szöveti vérzések, műtétek, transzfúzió is okozhatja. Ilyen okok miatt lehet sárga egy újszülött is, az emelkedett bilirubinszint eredményeként.
Májeredetű problémák. Számos ok miatt mutatkozhat sárgaság a máj betegségei kapcsán, ez szinte mindig a májbetegségek egyik vezető tünete. Előfordulhat, hogy májgyulladás, bakteriális fertőzés, epepangás, tartós alkohol- vagy gyógyszerszedés okozza a sárgaságot. A terhesség alatt, és a B12-vitamin hiánya miatt is besárgulhat a bőr, és ennél jóval ritkább ok miatt is kialakulhat a tünet. Az ártatlan okok közé tartozik az úgynevezett Gilbert-szindróma, amely egy veleszületett enzimzavar, és nem igényel kezelést. Mindenképpen orvosi vizsgálattal kell tisztázni a konkrét okot.
Máj utáni fázis. Epeúti rosszindulatú daganat, jóindulatú gyulladás, szűkület, hasnyálmirigy-probléma éppúgy okozhat sárgaságot, mint a gyakori epekövesség és egyes ritka kórképek.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Minden olyan esetben ki kell vizsgálni a sárgaságot, amikor nem olyan egyértelmű az ok, mint például a sütőtökfogyasztás . Arra kell felfigyelni, ha a szemfehérje, a bőr sárgássá válik, ha világossá válik a széklet, sötétté a vizelet, hasfájás, fejfájás, hányás, hasmenés, láz, étvágytalanság jelentkezik.
"A kivizsgálás - tehát a fizikális vizsgálat, laborvizsgálat, hasi ultrahang, esetleg májszerkezeti vizsgálat - után derül ki, pontosan mi okozza a panaszokat, és eszerint rendelhetjük el a terápiát is. Egyszerűbb okoknál egyszerű a megoldás is. A B12-vitamin hiányánál például a pótlásról kell gondoskodni, és persze érdemes utánajárni, mi okozhatja a felszívódási zavart. A májgyulladásnál általában gyógyszeres kezelésre van szükség. Súlyosabb okoknál, például daganat vagy előrehaladott májzsugor esetén előfordulhat, hogy a műtét jelenthet megoldást. Az epebetegségeket természetesen szintén máshogyan kell kezelni, mint az alkoholos májkárosodást. Az is előfordul, hogy a kiinduló ok, mint például az ártalmatlan Gilbert-szindróma, nem igényel kezelést. Tehát az első, legfontosabb lépés az alapos kivizsgálás, amit annál gyorsabban meg kell tenni, minél több és kifejezettebb tünet jelentkezik" - hangsúlyozza dr. Németh Aliz.
