Felnőttkori fertőző betegségek

Az emberi szervezet legtöbb megbetegedését baktériumok, vírusok, illetve egysejtűek okozhatják. A mindennapi életben számtalan mikroorganizmus van jelen körülöttünk, amelyek szervezetünkbe is bejutnak. Az, hogy a fertőzés valóban bekövetkezik-e, a mikroorganizmus természetétől és az emberi test védekezésétől függ. A fertőzés kimenetele többféle lehet. Ha a kórokozónak sikerül elszaporodnia, az a betegség teljes kifejlődéséhez vezet. Kialakulhat egyensúlyi állapot a védekező mechanizmusok és a kórokozó szaporodása között, ekkor idült fertőzésről beszélünk. Ha az immunrendszer győz, akkor a betegség gyógyul, és a szervezet védetté is válhat.

Malária tünetei és kezelése

Mi a malária?

A betegség neve az olasz (latin) eredetű "mal aria" = rossz levegő kifejezésből származik, mert az ősidők óta ismert betegségről úgy tartották, hogy a mocsarak kigőzölgéséből származik. Ma már tudjuk, nem a poshadt víz, hanem az ilyen mocsaras helyeken fellelhető szúnyog közvetíti a maláriát. A malária a nőstény Anopheles szúnyog csípése által emberről emberre terjedő egysejtű (Plasmodium) által okozott súlyos betegség.

Tünetek

Bár a malária világméretű népbetegségnek számít, Magyarországon alig ismert. A fertőzött térségbe utazó magyaroknak azonban tisztában kell lenni e betegség jelentőségével.

A malária előfordulása

A legtöbb fejlett országban a gyógyszereknek és a szúnyogriasztóknak köszönhetően a megbetegedés csak ritkán fordul elő, de a trópusokon továbbra is gyakori. Az ezen vidékekről érkező látogatók vagy hazatérő utazók azonban behurcolhatják a fertőzést, és kisebb járványokat okozhatnak.
Évente kb. 110 millió megbetegedés fordul elő (kb. 80-85% az egyenlítői Afrikában) és több tízmillió halálesetet regisztrálnak. Az elhunytak zöme gyermek.

A malária okai

Amennyiben az Anopheles szúnyog nősténye maláriás embert csíp meg, a szúnyog kórokozókat tartalmazó vért szív magába, amelyek a rovar nyálmirigyébe kerülnek. A következő csípéssel az állat a parazitákat a nyállal együtt befecskendezi következő áldozatába.
Emberben négy parazitafaj okozhat maláriát: a Plasmodium vivax, a Plasmodium ovale, a Plasmodium falciparum és a Plasmodium malariae. A kórokozók a csípést követően a májba vándorolnak és szaporodni kezdenek. Az érési folyamat átlagosan 2-4 hétig tart, majd a kórokozók elhagyva a májat elárasztják a beteg vörösvértestjeit. Itt tovább szaporodnak és a fertőzött sejtet szétrepesztik. A Plasmodium falciparum okozta malária súlyosabb lefolyású lehet a többi formánál, mivel itt a vörösvértestek nagyobb százaléka fertőződik, és nagyobb mennyiségű vörösvértest esik szét egyszerre. A kutatások szerint több vörösvértest esik szét, mint amennyi plasmodiummal fertőződött. Ennek oka még nem tisztázott. Szövődmények kialakulása is Plasmodium falciparum fertőződés esetén várható inkább.
A fertőzés átvihető beteg egyén által használt injekciós tű vagy fertőzött vér átömlesztése útján is, és terhes anyától magzati vérkeringésbe is eljut.
A malária a nőstény Anopheles szúnyog csípése által emberről emberre terjedő egysejtű által okozott súlyos betegség.
A malária a nőstény Anopheles szúnyog csípése által emberről emberre terjedő egysejtű által okozott súlyos betegség.

A malária tünetei

A betegség kórokozóját terjesztő szúnyog csípésekor először nyálat fecskendez áldozatába, hogy meggátolja a vér megalvadását, ami elzárhatná a szúnyog szájnyílását. A nyál okozza a kellemetlen viszketést a csípés helyén, valamint bejuttathatja a kórokozó egyik fejlődési alakját, ezzel elindítva a betegséget.
A fertőző szúnyogcsípés után, általában 10-35 nappal később jelennek meg a tünetek. A lappangási idő változó, de legalább 6 nap. Malaria tropica esetében 1-4 hét, malaria tertiana és quartana esetén akár több év is lehet.
Kezdetben hőemelkedés, fejfájás, izomfájdalmak, hidegrázás, rossz közérzet a jellemző. Az első tünetek 2-3 napig tartanak, és gyakran influenzának tulajdonítják. A malária fő tünete a láz. Jellegzetesen maláriás tünet a magas láz (41 ̊C körül) és a verejtékezés szabályos időközönkénti ismétlődése, de nem csak hidegrázással járó típusoknak vélt lázroham lehetséges.
A klasszikus tünetcsoportot egyéb panaszok is kísérhetik, úgymint fáradtság, szédülés, ízületi fájdalmak, esetleg száraz köhögés és gasztroenterális panaszok: híg, sőt kolerára jellemző széklet, étvágytalanság, hányinger, hányás, hasi görcsök.
A malária különböző formáiban a felsorolt tünetek különféleképpen jelennek meg. Jellegzetes periodicitást mutató lázrohamok leginkább malaria tertiana (48 óra) és malaria quartana (72 óra) esetén lépnek fel, a malaria tropicában szenvedő betegnek teljesen rendszertelen és folyamatosan fennálló láza is lehet.
A vivax és ovale malária roham hirtelen kezdődik hidegrázással, majd lázzal és verejtékezéssel, a láz menete szabálytalan, visszatérő. A betegség sajátos, visszatérő jellege egy héten belül kialakul. A hidegrázást fejfájás és rossz közérzet előzheti meg. A láz 1-8 óráig tart, majd megszűnik, és a beteg a következő hidegrázásig jól érzi magát. Vivax-maláriában a rohamok 48 óránként ismétlődnek. A magas láz időszakában felléphet delírium, egyéb agyi tünetek azonban ritkák.
Malariae-malária esetén a roham többnyire hirtelen kezdődik, a vivax-maláriában leírtakhoz hasonlóan, de csak 72 óránként ismétlődik.
A Plasmodium falciparum okozta maláriában a roham hidegrázással kezdődhet, a beteg testhőmérséklete fokozatosan emelkedik, majd hirtelen visszaesik. A roham 20-36 órán keresztül tarthat, és jobban megviseli a beteget, mint a vivax-maláriában, a fejfájás is gyötrőbb. A rohamok közti időszakban, melynek tartama 36-72 óra között változik, a beteg közérzete általában nagyon rossz, és hőemelkedése van. E típusban felléphet az agyműködés zavara is (cerebrális malária), melynek tünetei a legalább 40 fokos láz, súlyos fejfájás, aluszékonyság, delírium és zavartság. Leggyakrabban csecsemőknél és terheseknél fordul elő. A falciparum-malária szövődménye a súlyos lefolyású feketevízláz (blackwater fever). Itt a vörösvértestek nagyobb százaléka fertőződik, és nagyobb mennyiségű vörösvértest esik szét egyszerre. Kezelés nélkül a betegség minden ötödik esetben halálos kimenetelű. Előfordul, hogy a vérben kevés a kórokozó, a betegség idültté válik.
Tünetei a közöny, fáradékonyság, visszatérő fejfájás, hőemelkedés, rossz közérzet, amit maláriás roham is követhet. A hidegrázással, lázzal járó visszatérő rohamok enyhébbek és rövidebbek az elsőnél. Minden esetben fontos a gyors diagnózis és a korán megkezdett kezelés.

A malária diagnózisa

A malária gyanúja nyilvánvalóan egyéb ok nélkül fellépő, visszatérő hidegrázás és lázrohamok esetén merül fel, különösen, ha a beteg egy éven belül malária sújtotta vidéken járt és a lépe megnagyobbodott. A diagnózist megerősíti a paraziták kimutatása a vérmintából. A vizsgálatnak meg kell határoznia a kórokozó Plasmodium faját is, mivel a betegség várható lefolyása és lehetséges szövődményei a tüneteknél leírtaknak megfelelően faj szerint változnak.
A malária összes típusában gyakori az alacsony vércukorszint, amit a kininkezelés tovább súlyosbíthat. Malaria tropica esetén jellemző laboratóriumi lelet a vérlemezkeszám csökkenése, a csökkent laktát-dehidrogenáz enzim- és haptoglobin-szint. Kezeletlen esetben enyhe sárgaság is kialakulhat, melyet a máj és a lép megnagyobbodása kísér.

A malária kezelése

Maláriás területen fellépő láz esetén azonnali orvosi vizsgálatra van szükség. Az orvosi segítség megérkeztéig pirimetamint és szulfadoxint vegyen be a beteg. A kezelés attól függ, hogy a betegnek milyen fajtájú maláriája van, és hogy az illető földrajzi tájékon fellelhető-e a klorokvinra rezisztens, ellenálló parazita. Falciparum malariae okozta heveny rohamban - ez a faj klorokvin-rezisztens lehet - a betegnek kinint kell bevennie, vagy intravénásan kinidint kell kapnia. A malária többi típusára nem jellemző a klorokvin-rezisztencia, így általában ezeket a betegeket klorokvinnal és ezt követően primakvinnal kell kezelni.

A malária megelőzése

Minden trópusi területre utazó vagy ott tartósan élő ember potenciálisan veszélyeztetett malária fertőzés szempontjából, ezért az ilyen helyekre utazónak megelőzés céljából gyógyszerszedés kötelezően ajánlott. Ennek módja és időtartama több tényezőtől függ, de mindenképp az utazás előtt meg kell kezdeni, a kint tartózkodás ideje alatt és a hazatérést követően is folytatni kell!
A malária a kémiai profilaxis ellenére fölléphet! Természetesen ennek nagyságrendekkel kisebb az esélye, mint ha nem szedünk gyógyszert, a várható lefolyás is enyhébb lehet.
Terhes nő fokozott kockázatnak van kitéve. Terhesség alatt trópusi utazás kerülendő! Általánosságban elmondható, hogy terhesség alatt a malária ellen szedett gyógyszer kevésbé veszélyes a magzatra, mint maga a betegség a terhes nőre. Tartós kint tartózkodás, munkavégzés céljából utazó nő esetén orális fogamzásgátlás indokolt, melyet a kiutazás előtt 2 hónappal javasolt elkezdeni és a gyógyszeres megelőzés utolsó napjától számított 2 hónappal lehet csak befejezni. 2 év alatti gyermeket lehetőleg ne vigyünk magunkkal! Az utazás előtt minimum 14 nappal, de inkább előbb jelentkezzünk orvosnál. Hazatérést követően jelentkező hasmenés vagy influenzaszerű tünetek esetén nézessünk ún. vastagcsepp-kenetet. (Erre hívjuk fel orvosunk figyelmét is.)
Ne feledjük, malária esetén a kezelés korai elkezdése igen fontos!

A maláriás fertőzés veszélye Afrikában lényegesen nagyobb, mint Latin-Amerikában vagy Délkelet-Ázsiában. Az adott övezeten belül maláriamentesnek tekinthető területek: a Karib-szigetek (Dominikai Köztársaság és Haiti kivételével), Tunézia, Seychelle-szigetek, Réunion, Izrael, Libanon, Kuvait, Abu-Dhabi, Dubai, Maldív-szigetek, Brunei, Hongkong, Korea, Szingapúr, Tajvan, Ausztrália, Új-Zéland, Cook-szigetek, Fidzsi-szigetek, Francia Polinézia, Új-Kaledónia. A felsorolás csak tájékoztató jellegű, mivel a területek kiterjedtsége, és az ott előforduló kórokozó faj folyamatos változást mutat. A nagyvárosok általában maláriamentesnek tekinthetők. Az aktuális helyzetről a WHO (Egészségügyi Világszervezet) tud felvilágosítást adni. Ezt utazás előtt be kell szerezni!
Utazás során óvjuk magunkat a szúnyogcsípéstől! A szúnyogok általában csak szürkületkor kezdenek aktívvá válni, ezért estére ne tervezzünk szabadtéri programot, húzódjunk a megfelelően védett épületbe. Ágyunkat védjük moszkitóhálóval. A helyiségben használjunk szúnyogirtó-szert.
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +10 °C
Minimum: -1 °C

A Nyugat-Dunántúlon egész nap derült idő valószínű, másutt viszont erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, de a legtöbb helyen így is többórás napsütésre lehet számítani. Ez alól az északkeleti megyék lehet kivétel, ott tartósabb lehet a felhőzet. Csapadék nem valószínű. A Dunától keletre megélénkül, a Tiszántúlon olykor meg is erősödik az északi szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 13 fok között valószínű. Késő estére 0 és +7 fok közé hűl le a levegő. Hidegfronti hatásokkal kell számolni az arra érzékenyeknek, lesz viszont sok napsütés, ami segíti a D-vitamin termelődését.