A központi idegrendszert támadó, gyógyíthatatlan Alzheimer-kór az esetek többségében 65 éves kor után alakul ki. Ám vannak olyan formái, amelyek már évtizedekkel korábban, akár 40-50 éves korban elkezdődnek. Ilyen, a korai Alzheimer-kórral összefüggésbe hozható új génmutációt fedezett fel nemrégiben egy nemzetközi tudóscsoport - számol be róla a MedicalXpress.
A csoport svéd neurobiológusok vezetésével - az Uppsalai Egyetem munkatársaival együttműködve - egy svéd család több tagjánál követte nyomon az Alzheimer-kór rendkívül ritka, agresszív és gyors lefolyású formáját kiváltó DNS-hibát. A család után Uppsala APP deléciónak nevezték el ezt a fiatal korban demenciát okozó formát.
Mivel jár ez a mutáció?
"Az érintettek a negyvenes éveik elején járnak a tünetek megjelenésekor, és a betegség hatására rendkívül gyorsan romlik az állapotuk" - idézte a tudóscsapatban dolgozó María Pagnon de la Vegát a Science Translational Medicine című folyóirat. A kutatók megállapították, hogy ez a mutáció felgyorsítja az agyműködést károsító fehérje plakkok, az úgynevezett béta-amiloidok képződését. A ragacsos plakkok elpusztítják az idegsejteket, ennek következtében megsemmisülnek az agy "végrehajtó funkciói": a munkamemória, a mentális rugalmasság és az önkontroll - idézi a kutatókat a MedicalXpress.
A mutációt hordozók mindegyikénél deléciót - egy vagy több bázis kiesését - mutattak ki az aminosavak egy bizonyos sorában. A kutatók egy szemléletes példával érzékeltették, hogyan működik mindez. "Képzeljünk el egy gyöngysort, amely hat hiányzó gyöngy miatt jelentősen megrövidült. Az aminosavak "gyöngyei" azért nincsenek a láncban, mert az APP-génmutáció a családtagoknál nem kódolja őket. A deléció hat aminosavból vág ki egy sávot, mely fehérje plakkok lerakódásait eredményezi az egész agyban".
Egy tragikus családi történet
A genetikai felfedezés annak a családnak "köszönhető", melynek két tagja hat évvel ezelőtt azzal kereste fel az Uppsalai Egyetemi Kórház memóriazavarokkal foglalkozó klinikáját, hogy elvesztette tájékozódási képességét és agya már nem "vág úgy", mint régen. Ez leginkább abban nyilvánult meg, hogy már nem tudtak megoldani egy egyszerű matematikai feladatot sem, nem voltak képesek összefüggő mondatokban gondolkodni és beszélni. A két testvér ekkor mindössze 40 és 43 éves volt. Ám mint kiderült, a probléma nem csak náluk jelentkezett: velük egykorú unokatestvérük is ugyanilyen tüneteket tapasztalt. Végül mindhármuknál korai Alzheimer-kórt diagnosztizáltak. Időközben arra is fény derült, hogy az orvosok két évtizeddel korábban ugyanezen a klinikán kezelték a testvérpár apját, aki szintén a negyvenes éveinek elején járt, amikor a korai Alzheimer-kór tünetei jelentkeztek nála.
Mindhárom leszármazottnál ugyanazt állapították meg a tudósok: a kognitív képességek feltérképezésére alkalmazott vizsgálat pontszámai olyan alacsonyak voltak és olyan tartományban mozogtak, amit általában a komolyabb kognitív károsodást elszenvedő idős embereknél tapasztalnak. Pagnon de la Vega és munkatársai az Alzheimer-kórnak ezt a formáját autoszomális dominánsként, vagyis egyik generációról a másikra öröklődő betegségként határozták meg.
A tudósok szerint egyelőre nincsenek arra utaló adatok, hogy az "Uppsala APP deléció" más családnál is előfordult. Érdekesség, hogy világszerte ötvennél is több másik APP-génmutációt azonosítottak, amelyeket a korai Alzheimer-kórral hoznak összefüggésbe.
