Tavasszal számos növény szórja pollenjeit, amelyek a levegőben feldúsulva megannyi szénanáthás panaszt válthatnak ki az allergiások körében. E körben említhető a nyárfa is, amelynek pollenszórása jellemzően március elejétől április közepéig jár csúcsra. Érdemes ugyanakkor megemlíteni, hogy a nyár valójában nem tartozik a legerősebben allergenizáló növények közé. Ami pedig ennél is lényegesebb: panaszokat a nyárfa-allergiásoknál sem a köznyelvben csak nyárfaszöszként ismert vattaszerű anyag vált ki. Mondhatni, az esetek zömében tévesen kárhoztatjuk ezt a növényfajt az orrdugulásért, tüsszögésért, vagy éppen az allergiás kötőhártya-gyulladásért.
A leggyakoribb tévhit a nyárfaszöszről
Mindenekelőtt fontos leszögezni, hogy mint azt az elnevezés is sugallja, a pollenallergia középpontjában a különböző fák és fűfélék által szaporodásuk során kibocsátott pollenek, avagy a virágos növények virágpora áll. A pollenek a levegőben szállva a légutakba is bejuthatnak. Noha teljesen ártalmatlanok a szervezetre nézve, egyes esetekben az immunrendszer mégis támadást indít ellenük. Az allergia ilyen módon tehát egy felesleges és túlzott reakció, és az ennek nyomán fellépő tüneteket sem az adott allergén váltja ki közvetlenül, hanem az azzal szemben fellépő immunválasz.
A nyárfaszösz védelmére szóljon, hogy az voltaképpen a növény termése, nem pedig a pollenje. Sőt, a kettő még csak nem is ugyanabban az időszakban van jelen a levegőben: előbb zajlik a pollenszórás, majd később, azt követően találkozhatunk a kialakult terméssel. A vattaszerű anyagot magszőrnek nevezik. Egy olyan kifinomult struktúráról van szó, amelynek célja, hogy segítse a nyárfa magjainak szél útján történő elterjedését. A szösz maga üres, levegő tölti ki, allergén fehérjék pedig nincsenek benne. Az emberre nézve legfeljebb annyiban veszélyes, hogy vékony szálai mechanikusan ingerelhetik, irritálhatják a légutakat, de valódi allergiát nem okoznak.
A magszőrben ugyanakkor megtapadhatnak és hosszú kilométereken át szállhatnak más növényfajok, elsősorban fűfélék pollenjei. Az ebben az időszakban jelentkező szénanátha mögött is inkább ezek állnak tehát. Koncentrációjuk ugyanakkor a nyárfa termésétől függetlenül is magasra szökhet a levegőben, ha az időjárási körülmények kedvezőek ehhez. Egy szó, mint száz, pollenallergiásként sincs okunk tartani a nyárfaszösz megjelenésétől, még ha nem is szabad félvállról venni a panaszokat.
Hogyan védekezhetek a pollenallergia ellen?
Mint azt korábbi cikkünkben megírtuk, a pollenallergia kezelése három főbb lépésből áll.
- Ismerd az allergént: szezonális jelentkező szénanáthás panaszokkal feltétlenül javasolt allergológushoz fordulni, aki segít beazonosítani a tünetek pontos kiváltó okát.
- Kerüld az allergént: számos praktika létezik a mindennapokban, amelyek révén csökkentheted a szervezeteddel érintkezésbe kerülő pollenek mennyiségét.
- Kezeld a tüneteket: a fellép szénanáthás panaszok ellen többféle gyógykészítmény is elérhető a patikákban.
