Ételallergia felnőtteknél: megdőlt a legnagyobb tévhit – Ezek az ételek okozhatnak bajt

Allergiák, így ételallergia is bármely életkorban kialakulhat – mutat rá lapunkhoz eljuttatott közleményében dr. Hidvégi Edit PhD (Allergiaközpont – Prima Medica) gyermek- és felnőtt tüdőgyógyász, gasztroenterológus. Egyesült Államokbeli felmérések szerint a felnőtt lakosság 10 százaléka küzd valamilyen ételallergiával. Sokan vannak azonban, akik nem is tudják pontosan, hogy allergia vagy intolerancia okozza-e a tüneteiket. Ételallergia esetén sem minden esetben jelentkezik ugyanis súlyos, életveszélyes anafilaxiás sokk. A betegség jóval enyhébb tüneteket is kiválthat. Ezek közé tartoznak:

• légúti tünetek: orrfolyás, orrdugulás, fulladás, sípoló légzés
• gyomor- és bélrendszeri tünetek: hasfájás, hasmenés, hányás
• bőrtünetek: csalánkiütés, ekcéma

Táplálékallergiánál a tünetek gyakran az allergén elfogyasztását követően rövid időn belül jelentkeznek. Intolerancia esetén viszont nagyrészt csak gyomor-bélrendszeri panaszokat tapasztal a beteg, akkor is csupán nagyobb mennyiség elfogyasztása után másfél-két órával.

A leggyakoribb ételallergiák felnőtteknél

Felnőttek körében a fő ételallergének között említhető a kagyló, a mogyoró, a dió és a halak. Ezzel szemben a tojás, a búza és a szója nem meglepő módon hiányzik a listáról, mivel a gyerekek többsége felnőtt korára kinövi az allergiát, amennyiben ezek az allergének okozták a tüneteket. A dió-, mogyoró-, kagyló- és halallergia viszont nem csecsemő-, hanem kisgyermek-, serdülő- vagy felnőttkorban alakul ki, és rendszerint élethosszig tart. A tej viszont csak azért kerülhet a felnőttkori allergénnek vélt élelmiszerek közé, mert sokan keverik a tejcukor- vagy laktózérzékenységet és a tejfehérje-allergiát.

Egy, a Clinical and Experimental Allergy nevű szakmai portálon megjelent kutatás szerint a nők hajlamosabbak a felnőttkorban induló ételallergiára, mint a férfiak, bár ennek okai pontosan nem ismertek. Az asztma is gyakoribb felnőttkorban a nők körében, és az ételallergia mint atópiás betegség, nagyon gyakran az asztmás betegek között jelentkezik. Ugyanakkor vannak bizonyos nemsemleges feltételezések, amelyek magyarázatul szolgálhatnak a betegség késői megjelenésére.

• Családi örökség: a családban halmozódó környezeti- vagy ételallergia.
• Helyszínváltozás: akár egy költözés is növelheti az allergia kialakulása kockázatát, mivel a szervezet új allergéneknek lehet kitéve. Bizonyos környezeti allergiák pedig triggerei lehetnek ételallergiáknak, például a birspollen-, nyírfapollen-allergia miatt problémás lehet a nyers alma, körte, cseresznye, őszibarack, földimogyoró, mandula, répa, kivi, szója és más élelmiszerek fogyasztása.
• Késői diagnózis: előfordulhat, hogy egyes allergiák már gyermekkorban is megvoltak, de nem ismerték fel azokat, így csak felnőttkorban született róluk diagnózis.
• Bélflóra állapota: számos kutatás igazolta már, milyen komplex hatással van a bélrendszerben található baktériumflóra állapota az egészségre, akár ételérzékenységet, allergiát is okozva.
• Feldolgozott élelmiszerek: az a nyugati típusú étrend, amelyben a bélbaktériumokat tápláló rostok helyett döntően feldolgozott élelmiszereket fogyasztunk, szintén az egyik okként szerepelhet a felnőttkori ételallergiák kialakulásában.
• Ritka találkozás az adott élelmiszerrel: annak is lehet valószínűsége, hogy valaki csak felnőttként és csak ritkán találkozik bizonyos ételekkel. Tipikusan ilyen lehet a tenger gyümölcseinek megkóstolása.

Orvosra kell bízni a diagnózist

Míg az enyhébb környezeti allergiák esetében nem feltétlenül vagyunk benne biztosak, hogy mi okozza a tüneteket (például egy macska simogatása után jelentkező orrfolyás, tüsszögés egy könnyű náthának tűnhet), addig az ételallergia egészen biztosan az adott étel elfogyasztásával köthető össze. Ugyanakkor az öndiagnózis ebben az esetben sem ajánlott.

„Az ételallergia kimutatására többféle tesztet is lehet alkalmazni, a vérvételre épülő teszttől az alkaros bőrtesztig és akár a terheléses vizsgálatig. Mindez pedig biztonságos, kontrollált körülmények között zajlik, vagyis akár a súlyosabb reakció is gyorsan megfékezhető ” – hangsúlyozza Hidvégi doktornő. Kifejtette, „a vérvétellel történő vizsgálatnál megtévesztő lehet, hogy abból kétféle elérhető: az egyik IgE alapú teszt, amely valódi allergiát jelezhet, de a keresztreakciók miatt ezzel is érdemes szakértőhöz fordulni. A másik egy IgG-meghatározáson alapuló intoleranciateszt, amelynek semmi köze nincs az allergiához, és ez alapján diétát kezdeni nagyon helytelen.”

Hozzáteszi, mivel az ételallergia egyetlen kezelési módja az adott élelmiszer elhagyása, egyáltalán nem mindegy, hogy valóban azt vonjuk-e ki az étrendünkből, ami a panaszokat okozza. Aki pedig már átélt súlyos anafilaxiás reakciót, annak kiemelten fontos, hogy tudja, pontosan mire kell figyelnie és mindig nála legyen az adrenalin autoinjektor. Ugyanakkor azzal lehet biztatni a felnőtt pácienseket, hogy az allergiás panaszok évek múltával akár enyhülhetnek is, ugyanis az immunrendszerünk egyre kevésbé reagál erőteljesen az ilyen fenyegetésekre.