Szerencsés felfedezés
A piridoxinnak is nevezett B6 vitamin felfedezésére, mint oly sok más esetben is, tulajdonképpen véletlenül, egy másik kutatási program "melléktermékeként" került sor. Egy Amerikában élő magyar származású tudós, dr. György Pál kutatócsoportja 1934-ben a B2 vitamin (a riboflavin) hiányának következményeit vizsgálta patkánykísérletekben, amikor érdekes felfedezésre jutott. Rájött, hogy a B2 vitamin hiányával előidézett, pellagraszerű bőrelváltozás, dermatitisz egyik addig ismert B-vitaminnal sem gyógyítható, de egy újonnan elkülönített anyagra nagyon jól reagál. 1939-ben Harris és Folkers állította elő szintetikusan a B6 vitamint, amely György Pál javaslatára a piridoxin nevet kapta. 1964-ben New Yorkban egy nemzetközi szimpóziumot tartottak a B6-vitaminról, ahol György dr.-t a B6-vitamin felfedezőjeként ünnepelték.
Egy sokoldalú vitamin
A B6 vitamin egy vízben oldódó vitamin, a szervezetből az emésztés után néhány órával kiürül, ezért a rendszeres pótlásáról gondoskodni kell. Három formában létezik: a piridoxin aktívabb formái az úgynevezett piridoxál és a piridoxamin. Számos anyagcsere-folyamat szabályozásában vesz részt, így az aminosavak és fehérjék anyagcseréjében, az aminosavak átalakulásaiban, az esszenciális zsírsavak anyagcseréjében. Nélkülözhetetlen az idegrendszer és az immunrendszer működéséhez, a bőrfelület épségének megőrzéséhez és a vérképzéshez. Legfontosabb szerepe a fehérjék átalakulásánál van. A gyógyászatban a pellagrát kísérő vérszegénység és az idegrendszeri tünetek kezelésében mutatkozott jó hatásúnak. Gyermekek feszítőizmainak görcsös merevségét is oldják vele. Leggyakrabban hányás csillapítására használják gyógyszerként, például migrénes fejfájás, terhesség, narkózis okozta hányinger esetén. Az éjszakai izomgörcsök, lábikragörcsök ellen is javasolják. Vizelethajtó hatását is hasznosítják.
Ha nincs, hiányzik a testnek...
Végezze el a próbát mind a két kezével! Ha nehezen megy, vagy az ujjvégek nem érik el a tenyeret, akkor valószínűleg B6, vagyis piridoxinhiánya van. Egy amerikai dietetikus, Betty Lee Morales pedig úgy véli, a vizelet színe is támpontot adhat arra, hogy a szervezet B6 vitamin ellátása megfelelő-e. Eszerint, ha a vizelet világos színű, akkor ez azt jelezheti, hogy több vitaminra van szükségünk, ha viszont sötét, akkor valószínűleg nincs nagy hiány belőlük. (Ez utóbbi azonban nem tűnik nagyon meggyőzőnek, hiszen a vizelet színét számtalan egyéb dolog is befolyásolhatja: bizonyos betegségek, az elfogyasztott ételek fajtái és a bevitt folyadék mennyisége is.) Vannak azonban egyéb testi jelek, tünetek, amelyekből B6 vitaminhiányra következtethetünk, ilyen a haj korpásodása, a száj kipállása, berepedezése, az általános izomgörcsök, éjszakai lábikra görcsök, izomhúzódás, bőrgyulladás.
...és a léleknek is
Általános gyengeség, enerváltság, fáradtság, idegesség is jelezheti a szervezet B6 vitamin hiányát. Sőt, finn, illetve dán vizsgálatok továbbmentek ennél: azt próbálták tisztázni, hogy vajon a táplálék B-vitamin tartalma befolyásolja-e a depresszióra való hajlamot. A finn vizsgálatban mintegy tizenöt éven keresztül követték a betegeket, és kiderült, hogy akik kevesebb B-vitamint fogyasztottak, azok között gyakoribb volt a depresszió előfordulása. Az összefüggés még akkor is jelentős volt, ha az adatokat korrigálták a társadalmi helyzet és egyéb tényezők szerint. Ugyancsak ezt az eredményt adta a B6-vitaminnal kapcsolatban a dán vizsgálat is, ami azt jelzi, hogy a táplálkozásnak jelentős szerepe lehet a depresszió kialakulásában. A B6 vitamin adását (néhány más vitaminnal és ásványi elemmel, a B1, a C, az E vitaminokkal, cinkkel, magnéziummal és kalciummal együtt) szorongás és depresszió esetén mindenképpen javasolják. Már csak azért is, mert a B6 az antidepresszánsok bizonyos mellékhatásait (pl. az esetlegesen fellépő szájszárazságot) csökkenti.
Élelmiszerekben és táplálékkiegészítőkben található
A táplálkozásban jó piridoxinforrások a sörélesztő, a gabonafélék, pl. a búzakorpa és a búzacsíra, a húsok, a belsőségek (máj, vese, szív), és tartalmazza a káposzta, a tej, a tojás is. Többféle táplálékkiegészítőben megtalálható, többnyire más vitaminokkal illetve ásványi anyagokkal is kombinálva. Érdekessége, hogy szinte száz százalékosan felszívódik a bélrendszerből. Általános javaslat az adagolására, hogy gyermekkorban kortól függően 0,3-2 mg, felnőttkorban 2 mg a napi szükséglet, de a B6 vitamin szükséglete elsősorban a fehérjebeviteltől függ. 100 gramm fehérje mellé 1,5-1,7 mg B6 vitamint javasolnak.
A B6 vitamin napi 2-20 mg közötti mennyiségben adható terhes és szoptató kismamáknak, ennél nagyobb adagok az előny/kockázat gondos mérlegelése mellett orvosi utasításra alkalmazhatóak. Terhesség alatt nagy adag B6 vitamin tartós bevitele az újszülöttben piridoxin-függő szindrómát hozhat létre (a vitamin adagolás abbahagyásakor elvonási tünetek léphetnek fel, mint a vérszegénység, csecsemőkori görcsök). Heveny mérgezést nagy dózisban sem okoz. Felnőtteknél 200 mg hosszantartó szedése kapcsán idegrendszeri mellékhatásokat észleltek. Gyermekeknél ilyen adat nem ismert, mivel azonban a B6-vitamint hányingercsillapítóként is alkalmazzuk és sok háztartásban megtalálható gyógyszer, gondoskodni kell róla, hogy gyermek ne férhessen hozzá.
