Élőflórás termékként olyan hasznos baktériumokat tartalmaz, amelyek segítenek egyensúlyban tartani a bélrendszerünkben található mikroorganizmusokat, támogatva így emésztőrendszerünk megfelelő működését - írja a Szupermenta . Az élőflórás készítményekre jellemző, hogy az alapanyag hőkezelését követően már további hőhatásnak nem teszik ki a terméket, hiszen akkor elpusztulnának többek között a hasznos baktériumok is. A kissé puffadt kefires doboz tehát nem a romlás jele, hanem az élesztőgombák tevékenységét jelzi. Persze, azért minden esetben figyeljünk a fogyaszthatóság határidejére.
A tejtermékekhez hasonlóan a kefir is értékes élelmiszerünk, hiszen tartalmazza mindazt, amit a tej: gazdag kalciumban, foszforban és magnéziumban , de megtaláljuk benne az összes zsírban oldódó (A, D, E, K) vitamint, a vízben oldódók közül pedig a B-csoport tagjait (B1, B2, B6, B12).
Akad azonban olyan jótékony hatása is a kefirnek, amelyről minden bizonnyal kevesen tudtak a tudomány képviselőin kívül. "Több kutatás is rámutatott arra, hogy a kefir előállításához használt speciális mikrobatenyészetek egy részében található, kefirán nevű poliszacharid (szénhidrátlánc) szerepet játszhat bizonyos tumoros betegségek megelőzésében - a kiegyensúlyozott étrend és a rendszeres testmozgás mellett. Még folynak a vizsgálatok az emberi szervezetre gyakorolt hatások kapcsán, de már bizonyított, hogy érdemes ezt a kiváló tejterméket rendszeresen az étrendünkbe illeszteni" - mondta el Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője.
A kefir alacsony zsírtartalma miatt is gyakori szereplője a súlycsökkentő étrendnek, és mivel szinte laktózmentes, a tejcukorra érzékenyek is fogyaszthatják. Fehérjetartalma könnyen emészthető, ezért kímélő étrendekben is gyakran szerepel.
Inzulintól a vércukorig: mennyire ismered a cukorbetegséget? – kvíz
Legjobban: