Evolúciós tévedés?
Több mint ötezer emlős faj él a Földön, de míg az állatok nőstényeinél csak a termékeny időszak, a vemhesség és az utódgondozás során figyelhető meg az emlők megduzzadása a tejtermelés miatt, az embernél kamaszkortól egészen a menopauza utáni időszakig a nagyobb keblek is megkülönböztetik a nőt a férfitól. Miért van ez így? Evolúciós tévedés lenne?
Nem meglepő módon több tanulmány is született már a mellekről. 1987-ben egy biológus, Tim Caro hét létező elméletet elemzett a női keblek kapcsán, ezek közül az egyik szerint a mellek lehetővé tették a kisbabák számára, hogy anyjuk csípőjén kapaszkodva szopizzanak, ezáltal a mamák kezei szabadabbá váltak, és több dolgot tudtak csinálni. De ez az elmélet nem adna magyarázatot arra, hogy a szoptatás végeztével miért maradnak még mindig nagyobbak a nők keblei.
A felegyenesedés után fejlődtek ki?
Charles Darwin elmélete sokáig az egyik legnépszerűbb volt a melleket illetően - erre később egy zoológus, Desmond Morris is kitért 1967-es könyvében. Azt írja, a mellek azt követően fejlődtek ki, hogy az ember felegyenesedett, és a nők telt, kerek hátsó része kevésbé volt szem előtt. A feneket helyettesíthették tehát a keblek, amelyek méretükkel azonnal és egyértelműen jelezték a férfiak felé, ha az adott nő szexuálisan érett volt. Ez az elmélet megmagyarázná, miért kezd a nők melle a serdülőkorban növekedni, de azt nem, hogy a keblek miért maradnak meg a menopauza után is.
Ilyen a női mell felépítése
Az emlő elsősorban a mirigyes állományból, valamint az emlő formáját adó zsír- és kötőszövetből áll. Az emlősök nőstényeinél zsír helyett főleg tej tölti ki a rendelkezésre álló helyet. A női mellek olyan nagyok is lehetnek, hogy az már hát- és mellkasi fájdalmakat okoz, ami miatt sokan vállalkoznak mellkisebbítő műtétre is. 2016-ban csak az Egyesült Államokban több mint 61 ezer nőn végeztek ilyen beavatkozást.
De a mellek miatt nemcsak kellemetlenségek adódhatnak, hanem halálos betegség is fenyegetheti a nőket. A mellrák az egyik vezető végzetes rákbetegség világszerte a nők körében: évente körülbelül másfél millió nőt érint, és csak 2015-ben 570 ezer áldozatot követelt. A tudósok szerint más főemlősök körében nem gyakori a mellrák. Talán azért, mert a nőstény egyedek nem élnek olyan sokáig, hogy ez kialakulhatna náluk, vagy mert a mellszövet különbözőségeiben rejlik a válasz.
Forrás: iflscience.com
