Bár az agyban keletkezik a migrén, ezt mégsem tarthatjuk az agy betegségének. Dr. Clifford Woolf, a Harvard-i Orvosegyetem professzora szerint a migrénes roham mind a koponyán belül, mind a koponyán kívül elindulhat.
Az idegszálak perifériáin keletkezhet a fájdalom, és, ha az idegszál ingerületbe jön és ezt az ingert az agyba továbbítja, akkor a fájdalom fennmaradhat a koponyán belül. A kezdeti inger a periférián kémiai jellegű, valamilyen anyag felszabadul gyulladás, vagy szövetkárosodás miatt és ez a változás hozza működésbe, ingerületbe az idegszálat. Az idegszál pedig eljuttatja az agyba ezt az ingerületet. Ugyanez a mechanizmusa annak, ahogy a fejfájás a koponyán, az agyon kívül is keletkezhet például a haj kefélésekor, vagy fésülködés során.
A fájdalom általános jellemzője, hogyha a fájdalomrostok működésbe, ingerületbe jönnek, akkor azonnal megnő az illető fájdalom iránti érzékenysége. Vagyis kiváltódik a fájdalom. Ezt a folyamatot a chili paprika legjellemzőbb anyagával, a kapszaicinnel végzett vizsgálatok során fedezték fel. A kapszaicin az a vegyület, amely csípőssé teszi a paprikát. Azért érezzük csípősnek, mert ez az anyag ingerli a fájdalom- rostokat. Ha a bőrbe fecskendezzük ezt az anyagot, akkor az erős égő érzést fog kiváltani, és a befecskendezés környékén, nagy területen túlérzékenység jön létre. Ez a felfedezés volt az első kézzel fogható magyarázat arra, hogy a fájdalomrostok működése, aktivitása megváltoztatja azt, ahogy a központi idegrendszer feldolgozza az információt.
A fejfájás és a migrén két különböző dolog. De a fejfájás nagy, és mind a mai napig megválaszolatlan kérdése, hogy mi indítja el, mi hozza működésbe a fájdalom mechanizmusát? Ha már egyszer elkezdődött, akkor a fejfájás mechanizmusa már ismert és nagyon hasonló ahhoz, ami például az ízületi gyulladás, vagy egyéb fájdalom során lezajlik. De az még nem ismert, hogy milyen agyi változások indítják el a fejfájást.
A migrén esetében valószínűleg a megváltozott, kóros agyi sejt-működés hozza létre a jellegzetes tüneteteket: a látászavart, a hányingert, az ingerekre adott túl érzékeny választ. Ennek hatására szabadulnak fel olyan kémiai anyagok, amelyek a fájdalomrostokat működésbe hozzák.
A látászavar azért alakul ki, mert a fényérzékenység és az egyéb látászavarok jönnek létre az agyi látási központ zavart működése eredményeképpen. A hányinger valószínűleg egy általánosabb jelenséghez kapcsolható, és az agyi funkció általános, átmeneti zavara idézi elő.
Manapság a migrén leghatásosabb új gyógyszerei a triptánok. Az ebbe a csoportba tartozó szerek nagyon hatásosak, ha a megfelelő beteg a megfelelő időben veszi be. A migrén korai szakaszában hatékonyan meggátolják a nagy roham kialakulását. De a nem migrén típusú fejfájásban, vagy a nem megfelelő időben, vagyis már a roham kifejlődése után alkalmazott gyógyszer hatástalan. A triptán tartalmú szerek úgy hatnak, hogy megakadályozzák a központi idegrendszer túlzott ingerlékenységét, érzékenységét.
A fejfájás a leggyakoribb fájdalom, és természetes, hogy azonnal fájdalomcsillapítóval igyekszünk megszüntetni a fájdalmat. De vannak, akik visszaélnek a fájdalomcsillapítóval és más hatások elérése érdekében is ilyen gyógyszert vesznek be. Ilyen egyéb cél lehet például a nyugtató hatás, vagy eufóriás hangulat.
Vannak olyan betegek, akik a fájdalomcsillapító gyógyszertől kapnak fejfájást, amire aztán megint fájdalomcsillapítót szednek, bár a fejfájásuk nem múlik el. Valóságos ördögi kör alakulhat ki. Ezeknek az embereknek orvosi segítségre van szükségük, hogy ettől a rossz szokástól megszabaduljanak. Átmeneti kezelést kell kapniuk, hogy elhagyják ezt a károsító beidegződést.