Az arc- és homloküregek az orr körül és felett elhelyezkedő, levegővel telt üregek, amelyeket nyálkahártya borít. Ezek normál esetben segítenek a levegő szűrésében és párásításában, de ha begyulladnak (ez a szinuszitisz), a nyálkahártya megduzzad, a váladék elvezetése akadályozottá válik, és pangás alakul ki. A bezáródó üregekben így könnyen elszaporodhatnak kórokozók, ami fájdalmat, nyomásérzetet és lázat okozhat. A gyulladás lehet rövid lefolyású, akut, de olykor akár krónikussá is válhat.
Tünetek, amelyek arc- és homloküreg-gyulladást jeleznek
Az arc- és homloküreg-gyulladás tünetei jól felismerhetők, bár nem mindig jelentkeznek egyszerre.
- arcfájdalom, nyomásérzés, különösen lehajoláskor
- fejfájás a homlok tájékán, amely gyakran reggel erősebb
- orrdugulás és sűrű orrváladék, amely sárgás vagy zöldes színű lehet
- szagláscsökkenés, esetleg teljes szaglásvesztés
- köhögés, váladékcsorgás a torokban, főként éjszaka
- fáradtság, levertség, enyhe láz
- néha fogfájás az arcüregre nehezedő nyomás miatt
Mi okozza a gyulladást?
A szinuszitisz leggyakoribb kiváltó oka egy egyszerű vírusfertőzés, amelyből megfázás után alakul ki a gyulladás. Ha a szervezet legyengül, vagy a váladék nem tud megfelelően kiürülni, bakteriális fertőzés is társulhat hozzá, ami elhúzódóbb, súlyosabb tünetekkel jár. Gyakori kiváltó tényező az allergiás nátha is, hiszen a duzzadt nyálkahártya akadályozza a levegő és a váladék áramlását az orrüregekben.
Anatómiai eltérések, például orrsövényferdülés vagy orrpolip, szintén hajlamosíthatnak a betegségre, mivel megzavarják az üregek szellőzését. A dohányfüst és a légszennyezés irritálja az orrnyálkahártyát, és hosszabb távon szintén hajlamosíthat gyulladásra. Végül, de nem utolsósorban, a legyengült immunrendszer és a gyakori felső légúti fertőzések növelik a visszatérő gyulladások kialakulásának veszélyét.
Otthoni kezelési lehetőségek
Sok esetben a gyulladás néhány napon belül magától is enyhül, de néhány jól bevált otthoni módszerrel felgyorsítható a gyógyulás és csökkenthetők a kellemetlen tünetek. Az egyik leghatékonyabb módszer az orröblítés fiziológiás sóoldattal. Ez segít megtisztítani az orrjáratokat a váladéktól, pollenektől és egyéb irritáló anyagoktól, miközben csökkenti a duzzanatot. Az orrjáratok tisztítására használhatsz neti kancsót vagy speciális pumpás orrmosó flakont, amelyekkel alaposan átöblíthető az orrüreg. Fontos, hogy mindig steril, forralt vagy desztillált vizet alkalmazz, és az eszközt rendszeresen tisztítsd. Enyhébb esetben tengervizes orrspray is segíthet, amely nedvesíti és kíméletesen tisztítja a nyálkahártyát.
A gőzölés és a párásítás szintén sokat segíthet. Egy tál forró víz fölé hajolva, fejeden törölközővel 5-10 percen át belélegezheted a gőzt, ami fellazítja a letapadt nyákot és csökkenti az orrdugulást. Kiegészítésként egyesek illóolajokat – például eukaliptuszt vagy borsmentát – is használnak a gőzöléshez, mivel ezek segíthetik az orrjáratok átjárhatóságát. Azonban ezekkel mindig óvatosan érdemes bánni, mert irritációt okozhatnak. Ha nem szereted ezt a módszert, elég, ha gyakrabban tartózkodsz párás környezetben, például veszel egy meleg zuhanyt. Meleg borogatás is enyhítheti az arcfájdalmat. Helyezz nedves, meleg törölközőt az arcodra vagy a homlokodra, és hagyd rajta néhány percig. A hő hatására javul a vérkeringés, ami csökkenti a nyomásérzetet.
A bőséges folyadékbevitel szintén kulcsfontosságú. A víz és a cukrozatlan teák segítenek hígítani a váladékot, elősegítve annak kiürülését. Az alkohol és a koffein viszont kerülendő, mert kiszáríthatják a nyálkahártyát. A szervezet regenerációját a pihenés is támogatja. Érdemes a fejet alvás közben kissé megemelni, hogy a váladék ne pangjon az orrüregekben. Emellett hasznos kerülni a fizikai megterhelést és a hirtelen hőmérséklet-változásokat.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
Amennyiben a természetes módszerek nem hoznak elég gyors enyhülést, vény nélkül kapható készítmények is segíthetnek. A fájdalomcsillapítók, például az ibuprofén vagy a paracetamol, csökkenthetik az arcfájdalmat és a lázat, míg az orrnyálkahártya-lohasztó készítmények átmenetileg enyhíthetik a dugulást. Utóbbiakat azonban csak néhány napig ajánlott használni, mert hosszabb távon úgynevezett orrcseppabúzust okozhatnak.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Bár a legtöbb esetben az arcüreggyulladás otthon is jól kezelhető, vannak olyan helyzetek, amikor mindenképpen szükség van orvosi vizsgálatra. Ha a panaszok tíz nap elteltével sem javulnak, sőt, inkább erősödnek, mindenképp érdemes szakemberhez fordulni. Különösen gyanús lehet a tartósan magas, 38,5-39 fok feletti láz, a sűrű, zöldes orrváladék, a szem körüli duzzanat, vagy ha fájdalmat érzel szemmozgáskor. Ezek már komolyabb, akár bakteriális fertőzésre vagy szövődményre utalhatnak.
Ha a tünetekhez kettős látás, zavartság, nyakmerevség vagy neurológiai panasz társul, azonnali orvosi ellátásra van szükség. Ugyanez érvényes akkor is, ha a gyulladás visszatérő, vagy hónapokig tartó formában jelentkezik – ilyenkor gyakran orrpolip vagy anatómiai eltérés áll a háttérben.
Legjobban: