Az Egyesült Államokban már azt mérlegelik, hogy a koleszterinhez hasonlóan rendszeresen ellenőrizni kellene a 40 év felettiek vérében a gyulladásra utaló proteinek jelenlétét.
Mitől szabadulnak el a plakkok?
Több mint egy fél évszázada tudják a biológusok, hogy ereinkben már a felnőttkor kezdetén megkezdődik a koleszterines apró lemezkék lerakódása. A szívinfarktus és az agyvérzés akkor következik be, amikor ezek közül a plakkok közül egy vagy több leválik az érfalról, és elzárja a vér útját. Ha az elzáródást nem sikerül gyorsan elhárítani, a környékbeli szövetek, a szívizom vagy az agysejtek egy része elhal. A tudósok már jó egy évtizede sejtik, hogy a plakkok elszabadulásához kell valamilyen kiváltó ok, ami nagy valószínűséggel a szervezetben lezajló gyulladásos folyamattal függhet össze. Ilyenkor a szervezet immunrendszere által termelt vegyületek és maguk az immunsejtek egyelőre nem tisztázott körülmények között meglazítják az erek falán lerakódott koleszterin-lemezkéket.
Az amerika Harvard Medical School kardiológusa Paul M. Ridker vezetésével nyolc éven keresztül vizsgálták 28 ezer 45 évnél idősebb nő egészségi állapotát, ezen belül koleszterinszintjüket, a gyulladásos folyamatok jelenlétére utaló proteinek szintjét és az elszenvedett keringési betegségek gyakoriságát. A gyulladások kimutatására a vérben található ún. C reaktív protein (CRP) értékét vették figyelembe.
Az eredmények kiértékelésekor kiderült, hogy a korábbi feltételezés megalapozott. A legmagasabb CRP értékkel rendelkező nők csoportjában 4,5-szer nagyobb valószínűséggel kaptak a vizsgált nyolc esztendő alatt szívinfarktust, illetve agyvérzést, mint a legalacsonyabb CRP-értékű 20 százalékba tartozók. Meglepő módon az ún. "rossz" LDL koleszterin értéke megközelítőleg sem volt ilyen nagy hatással a keringési betegségek gyakoriságára. Itt mindössze 2,2-szeres eltérés mutatkozott a legnagyobb és a legalacsonyabb koleszterinértéket mutató csoportban.
Szájüregi betegségek is kiválthatják
A kutatási beszámolót a tekintélyes New England Journal of Medicine publikálta, és a közlemény azonnal az idézettségi lista élére került, ami egy tudományos közlemény számára a legnagyobb elismerés. Természetesen nagyon sok részlet még homályos, de a CRP-elmélet meggyőző magyarázat például arra, miért kap infarktust vagy agyvérzést sok egészséges koleszterinszinttel rendelkező személy.
A kutatást vezető Paul Ridker azt állítja, hogy az Egyesült Államokban 25-35 millió között vannak azok - az egyébként egészséges - középkorúak, akiknek normális a koleszterin szintjük, de az átlag feletti a CRP-értékük. Mivel a szívinfarktust szenvedettek felénél normális vagy akár alacsony a koleszterin-érték, lehet, hogy ezt a 25-35 millió embert is veszélyeztetettnek kell tekinteni.
Az egyik tisztázásra váró kérdés, hogy milyen gyulladások válthatják ki a CRP-érték megemelkedését. A "látványos" gyulladásos betegségek általában nem maradnak észrevétlenek, ha valakinek tüdő-, mandula- vagy vesemedence-gyulladása van, arra többnyire megkapja az antibiotikumos kezelést, és ez megszünteti szervezetében a betegséget. Vannak azonban olyan belső gyulladások, amelyeknek szinte semmi külső jele sincs. Ilyenek egyes allergiás elváltozások, a fogak, a fogíny lappangó betegségei, ízületi problémák, sőt még kisebb sportsérülések is.
Bush nincs veszélyben
Az idén tavasszal az Egyesült Államokban már megtartották első, egyelőre még informális konferenciájukat a legtekintélyesebb kardiológusok, hogy javaslatokat készítsenek az új közellenségnek tekinthető CRP-érték, illetve a lappangó gyulladások kiszűrésére és kezelésére. Az a többségi vélemény alakult ki, hogy a középkorú, megemelkedett koleszterin vagy vérnyomásértékkel bíró és dohányzó, vagyis legalább mérsékelten veszélyeztetett emberek számára célszerű lenne rendszeresíteni a CRP-szűrést. A legújabb kutatási eredményeket megismerve mind többen javasolják, hogy az általános egészségügyi felvilágosításba építsék be a CRP-szűrés fontosságát. A CRP-érték csökkentésére egyébként ugyanaz a sztatin hatóanyag is alkalmas, amely a koleszterin szintet mérsékli, de az aszpirin kisebb adagban való rendszeres szedése is javallott.
A most közzétett kutatási eredmények valóban lázba hozták, elsősorban az amerikai tudományos közvéleményt, sokan a keringési betegségek megelőzésének új korszakáról beszélnek. Hogy ez csak múló szenzáció, vagy valóban korszakos jelentőségű felismerés, azt nem lehet tudni. Mindenesetre Bush elnök legutóbbi orvosi vizsgálatakor megmérték az Egyesült Államok első emberének CRP-szintjét is. A Fehér Ház orvosai megnyugtatták a lakosságot, hogy az elnök vérében az átlagnál lényegesen alacsonyabb a gyulladásos folyamat jelenlétére utaló protein szintje.
Legjobban: