Minden betegségre, az emlőbetegségekre is igaz, hogy nem lehet előre megmondani, kit fog érinteni. Ehhez képest számos olyan városi legenda él a köztudatban, amelyet ideje megerősíteni vagy megcáfolni!
Aki szoptatott, védettebb a mellrákkal szemben?
Manapság vitatott az a régebben elfogadottnak tekintett tény, hogy aki szoptatott, védettebb az emlőrákkal szemben. Terhesség alatt - a magas ösztrogén szint miatt - kissé fokozott a kockázat, ezért az emlőket rendszeresen kell vizsgálni , és minden tapintható csomót vagy szokatlan változást meg kell mutatni a kezelőorvosnak.
Hormontartalmú gyógyszerek folyamatos szedése növeli az emlőrák kockázatát?
A fogamzásgátló tablettákról és a - menopauza után szedett - hormonpótló gyógyszerekről nem bizonyított, hogy emelnék az emlőrák kockázatát. Külföldön - főleg Amerikában - több évtizede, a magyarországi gyakorlatnál lényegesen régebben szednek a nők hormontartalmú gyógyszereket . A vizsgálatok és statisztikai elemzések továbbra is folynak. A legutóbbi tanulmányok egyértelmű összefüggést mutattak ki a menopauza utáni hormonpótló kezelés (HRT) és az emlőrák fokozott kockázata között - a gyakoriság emelkedése azonban csak minimális.
Óvatosság mindenesetre ajánlatos: HRT-t csak indokolt esetben javasolt kezdeni, és a hormonpótló kezelés bevezetése előtt, majd utána az emlők szoros ellenőrzése indokolt: évente rendszeres orvosi vizsgálat és mammográfia szükséges.
Férfiaknak nem nőhet meg a mellük?
Pubertás korban a férfiak melle is átmenetileg megduzzadhat és fájdalmassá válhat. Ez a későbbiekben magától elmúlik. Előfordul, hogy hormonális betegség, gyógyszerszedés miatt férfiaknál is mellképződés (gynecomastia) jön létre. Megfigyelték már ezt rendszeres marihuána-szívás mellékhatásaként is.
Pszichés okok növelhetik a mellrák kialakulásának kockázatát?
Közvetlenül nem. Például az ijedség valószínűleg nem okoz kockázatnövekedést. Kétségtelen, hogy a hormonális rendszer állapota befolyásolja a pszichét is: az ideális női hormonműködés stabil pszichével is jár. Elképzelhető, hogy a hormonális rendszer felborulása pszichés betegséget is okoz, de az agy közvetlenül nem hat az emlőrák kialakulásáért felelős onkogénekre .
Emlőrák estén minden hónalji nyirokcsomót eltávolítanak?
Az emlőrák először a sentinel (őrszem) nyirokcsomóba ad áttétet. Ezért ezt a nyirokcsomót műtét közben felkeresve, eltávolítva és műtét közben mikroszkóp alatt megvizsgálva eldönthető, hogy a többi hónalji nyirokcsomót is el kell-e távolítani. Ha az őrszem nyirokcsomóban nincs metastasis, megkímélhető a beteg a hónalji nyirokcsomó-eltávolítás szövődményeitől.
A mammográfia nagyon alacsony sugárterheléssel végzett röntgenvizsgálat, melynek ismételt elvégzése sem jár semmilyen veszéllyel. Daganatot semmi esetre sem nem okoz. A mammográfia nagyon érzékeny módszer, az emlőrákok kb. 85-90 százaléka jól látható a felvételen. Kissé össze kell nyomni (komprimálni) az emlőt, ezt a nők egy része kellemetlennek, fájdalmasnak érzi.
A mammográfiás szűrővizsgálatot csak 45 éves kor felett végeznek?
35 éves kor alatt emlőszűrő vizsgálat nem indokolt, csak veszélyeztetett nőknél. Magyarországon a rendszeres, behívásos szűrés 2001 decemberében indult el, 45-65 éves kor közötti nőknél, 2 éves ciklusban, 32 akkreditált (szakmailag ellenőrzött és megfelelőnek talált) központtal. A központok a szűrést követő visszahívást-kidolgozást, és sebészi, onkológiai kezelést is elvégzik, illetve összefogják. A szűrés számszerű eredményéről havonta, a betegek további sorsáról negyedévente küldenek jelentést a központba. Mammográfiás központ több is van Magyarországon.
Mammográfiás vizsgálat alatt sugárterhelést kap a páciens?
A nemzetközi ajánlások szerint 35-40 éves életkor között egy alkalommal, 40-50 éves kor között 1-2 évente, 50 éves kor felett évente javasolt a mammográfia elvégzése. 1000 nő szűrővizsgálata során átlagosan 3-4 emlőrákot sikerül felfedezni.
<strong>A mellfájdalom a menzesz táján rosszindulatú elváltozásra utal?</strong>
A menstruációs ciklus második felében feszülés és kisebb-nagyobb fájdalmak lépnek fel. Ezek a vérzés megindulásával enyhülnek. Ilyenkor az emlő és a bimbó nyomásérzékeny, feszül és keményebb is, mint egyébként. Az emlő túlérzékenyen reagál a ciklus második felében fellépő hormonális változásokra: ilyenkor az emlő fokozott mennyiségű vizet vesz fel. Jóllehet ezek a fájdalmak kellemetlenek, de semmi esetre sem utalnak az emlő rosszindulatú elváltozásaira.
Az emlő túlérzékenyen reagál a ciklus második felében fellépő hormonális változásokra
A mastopathia veszélyt jelent?
A mastopathia nem daganatos, nem gyulladásos, de kóros működés. Az emlő különböző szövetei hibás vagy túlműködés miatt különböző fokban átalakulnak, és főleg mikroszkóppal látható szövettani eltéréseket hoznak létre. A mastopathia az emlőfájdalom egyik gyakori oka. Létrejöttét elsősorban hormonális tényezők illetve zsírban gazdag étrend is okozhatják. A mastopathia több formája ismert. Leggyakrabban ciszták jönnek létre. Ezek folyadékot tartalmazó üregek, melyek részben a bőrön keresztül is tapinthatók. Rugalmas, gumilabda-szerű, mozgatható (mobilis) gömbök keletkeznek egyik vagy mindkét emlőben. A folyadék állaga híg, vízszerű, vagy egészen sűrű, krémszerű, színe átlátszó, zöldes, barnás, sárgás, véres egyaránt lehet. A ciszták teljesen ártalmatlanok, csak a legnagyobb, szabálytalan (fali növedéket vagy septumokat - azaz belső falakat tartalmazó) vagy fájdalmas cisztákat kell leszívni.
A jóindulatú emlőtumorok rosszindulatúvá válhatnak?
A jóindulatú emlőtumorok nem válnak rosszindulatúvá, előfordulásuk nem növeli a rák kialakulásának veszélyét!
Az emlőrákhajlam örökölhető?
Az emlőrákok legnagyobb része sporadikusan (szórványosan) alakul ki, öröklődő tényezők nélkül. A családban előfordult emlőrák növeli a megbetegedés esélyét és felhívja a figyelmet az örökletes tényezőkre (gén-kromoszóma rendellenességek). Az elsőfokú rokon (anya, leánytestvér, vagy leánygyermek) érintettsége esetén 2.5-szeres, másodfokú rokon ismert betegsége esetén 1.5-szeres a relatív kockázat. Ha a betegnek vagy a közvetlen rokonságának már volt petefészek - vagy vastagbéldaganata , akkor az emlőrák kockázata is mérsékelten nagyobb.
A kockázat emelkedése természetesen csak annyit jelent, hogy nagyobb az esély, semmiképpen nem azt, hogy az emlőrák kötelezően kialakul.
Férfiaknak nem lehet emlőrákja?
Ugyanúgy előfordulhat, mint a nők esetében, csak kisebb az előfordulási gyakorisága.
Sok a kérdés, kétely, előítélet, tévhit és bizonytalanság a női mellek plasztikai műtéteivel kapcsolatban.
Az emlő implantátum anyaga manapság egyre inkább szövetbarát, de szilikont még kiterjedten alkalmaznak. Léteznek szelepes, utántölthető implantátumok is, ezeknél a szelep általában kemény csomóként tapintható. Az implantátumot (a pectoralis) izom alá vagy fölé is helyezhetik Az újabb implantátumok nagyon jó utánzatok: tapintással alig különböztethetők meg az emlőállománytól. Ütésre, erősebb nyomásra sérülhetnek, néha ez spontán is bekövetkezik. Megfigyelések szerint a még a modern implantátumok minimum 15%-a is spontán szétszakad 3-10. év között. Az implantátum hátránya még, hogy mellette-mögötte az emlő nehezebben vizsgálható, és kisebb daganatok esetleg csak valamivel később fedezhetők fel.
Legjobban: