Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak, hanem jótékonyan hatnak a bélflórára is. A kuszkusz pont ilyen: könnyen elkészíthető, sokoldalúan felhasználható, és nem mellesleg támogatja az emésztőrendszered egészségét. De mit is tud pontosan ez az apró szemű gabonaféle?
Mi is az a kuszkusz?
A kuszkusz egy népszerű köret, amely valójában nem egy növény. Gyakori az észak-afrikai és közel-keleti konyhában. Durumbúzadarából (szemolina) készül, és gyakran húsokhoz, zöldségekhez vagy pörköltekhez adják. A kuszkusz kalóriatartalma és tápanyagtartalma az alkalmazott elkészítési módtól függ, de tápláló kiegészítője lehet az étkezésnek. A szemeket vízzel gőzölik, majd megszárítják. Éppen ezért nem főzni, hanem inkább áztatni szokás, ami különösen gyors és kényelmes megoldást kínál a hétköznapi étkezésekhez.
Mit tartalmaz a kuszkusz?
Kuszkusz (száraz) – tápanyagértéke 100 g-onként:
Energia: Kb. 376 kcal
Fehérje: Kb. 12,8 g
Szénhidrát: Kb. 77,4 g (ebből cukor: kb. 0,1–0,5 g)
Inzulintól a vércukorig: mennyire ismered a cukorbetegséget? – kvíz
Rost: Kb. 5 g
Zsír: Kb. 0,6 g (ebből telített zsírsav kb. 0,1 g)
Nátrium: Kb. 5 mg
Víz (száraz áll.): Kb. 7–9%
Fontos:
- Rosttartalma viszonylag jó, főleg ha teljes kiőrlésű kuszkuszról van szó.
- Alacsony zsírtartalmú, szinte zsírmentes, ezért jól illeszthető diétás étrendbe.
- Magas szénhidráttartalma miatt gyors energialöketet ad – jó választás aktív napokra vagy edzés előtt.
- A kuszkuszban található szénhidrátok nagy része keményítő. A kuszkuszban nincs természetesen előforduló vagy hozzáadott cukor, hacsak nem vásárolunk olyan ízesített fajtát, amelyhez cukrot adtak.
- A kuszkusz becsült glikémiás indexe 65, így magasabb glikémiás étel, mint a hasonló köretek, például a barna rizs.
- Glutént tartalmaz, tehát cöliákiások ne fogyasszák!
Rostban gazdag, vagyis bélflóra-barát
A kuszkusz egyik legnagyobb előnye a rosttartalma. A rostok elengedhetetlenek az emésztés megfelelő működéséhez, mert segítenek a salakanyagok eltávolításában, valamint táplálják a vastagbélben élő jótékony baktériumokat. Ezek a baktériumok (például a bifidobaktériumok vagy a laktobacillusok) pedig hozzájárulnak a bélflóra egyensúlyának fenntartásához.
A kiegyensúlyozott bélflóra több szempontból is fontos: nemcsak az emésztést segíti, hanem az immunrendszert is támogatja, sőt a mentális állapotunkra is hatással lehet.
Prebiotikus hatás
A kuszkuszban található rostok egy része prebiotikumként funkcionál, vagyis táplálékul szolgál a jótékony baktériumoknak. A prebiotikus ételek – mint a teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek, hagymafélék – hosszú távon hozzájárulnak a bélrendszer egészségéhez. Bár a kuszkusz nem tartalmaz annyi rostot, mint például a zab vagy a hajdina, rendszeres fogyasztása mégis jótékony hatású lehet, főleg ha változatos étrend részeként szerepel.
Hogyan fogyaszd a kuszkuszt?
Készítheted köretként, salátába keverve, de akár édes reggeliként is, gyümölcsökkel, mézzel, dióval. Ha valódi bélflóra-barát fogást szeretnél, kombináld fermentált ételekkel (például kefirrel vagy joghurttal), savanyított zöldségekkel, és zöldfűszerekkel.
Gluténérzékenyek figyelem!
Fontos tudni, hogy a kuszkusz durumbúzából készül, tehát glutént tartalmaz. Cöliákiásoknak vagy gluténérzékenyeknek ezért nem ajánlott. Alternatívaként érdemes kipróbálni a gluténmentes pszeudogabonákat, mint a köles, quinoa vagy hajdina.
Ez is érdekelhet
A kuszkusz nem csupán gyors és finom megoldás az étkezésekhez, de bélbarát tulajdonságai révén hozzájárulhat az emésztőrendszer egészségéhez is. Rosttartalma segíti az emésztést, és támogatja a jótékony bélbaktériumok működését. Egy változatos, kiegyensúlyozott étrend részeként tehát érdemes gyakrabban a tányérunkra tenni.
Legjobban: