A magnézium mintegy 300 enzim működéséhez szükséges, és szervezetünk anyagcseréjének minden folyamatában szerepet játszik; elengedhetetlen az erős csontozat fenntartásához; az izmok működéséhez; valamint az idegek és a szív egészségéhez. Egy felnőtt ember szervezetében nagyjából 20-28 g magnézium található, amelynek 59 százaléka a csontrendszerben oldhatatlan formában fordul elő, 40 százaléka pedig más-más szervekben - például a vázizomzatban, a szívizomban, az agyban, a májban, a vesében - található meg.
A napi megnéziumszükséglet nem és életkor szerint változik. Egy felnőtt nőnek 250-300 mg magnéziumra van naponta szüksége, míg egy felnőtt férfinak 350 mg-ra. Gyerekek esetében a szükséglet nemcsak életkoruktól, hanem testsúlyuktól is függ: a csecsemőknek például napi 30 mg magnéziumra van szükségük, egy kamasznak pedig átlagosan 250 mg-ra.
Vannak azonban élethelyzetek, amikor fokozódhat a szervezetünk magnéziumszükséglete. Például ha intenzíven sportolunk, nehéz fizikai munkát végzünk, vagy stresszes életet folytatunk - ilyenkor magnéziumtartalmú gyógyszerekkel, étrend-kiegészítőkkel tudjuk fenntartani a magnézium optimális szintjét a szervezetünkben.
Mi okozhat magnéziumhiányt?
- fokozott fizikai igénybevétel
- terhesség és szoptatás idején növekedett szükséglet
- egyoldalú, hiányos táplálkozás
- emésztési, felszívódási zavarok (bélbetegségek)
- fokozott magnéziumvesztés (hasmenés, égési sérülés, egyes vizelethajtók szedése miatt)
- bizonyos speciális gyógyszeres kezelés (egyes antibiotikumok, immunszupresszív készítmények, kemoterápiás gyógyszerek)
Mi történik magnéziumhiány esetén?
Magnéziumhiány esetén fáradékonyabbak, figyelmetlenebbek lehetünk, akár alvázavarok is jelentkezhetnek, és sokak ingerültebbé válunk a szokásosnál. Fájdalmas izomgörcsök léphetnek fel váratlanul, akár az éjszaka közepén is. Mivel a magnézium nagy szerepet játszik a szív izmainak, illetve ingerületátvivő rendszerének megfelelő működésében is, ha hiány jelentkezik belőle, akkor a szívet, illetve az egész kardiovaszkuláris rendszert érintő kellemetlen hatásai lehetnek. Ezek közé tartozhat a túl szapora vagy a rendszertelen szívverés.
De a magnéziumnak a tanulási képességekre, az emlékképek alkotására, illetve a memóriára is hatása van. Egyes szakemberek szerint az alacsony magnéziumszint miatt fokozódhat az agyban bizonyos méreganyagok felhalmozódása, ez pedig szerepet játszhat olyan neurológiai problémák kialakulásában, mint a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór.
