Ha ez a gyanú minden részletében beigazolódik, újra kell gondolni az élelmiszerek vitaminokkal való dúsítását és a nagy dózisú multivitaminok fogyasztását bizonyos korcsoportokban.
"Feljavított" élelmiszerek
Ma már igen messze vagyunk attól, amit természetes, kiegyensúlyozott táplálkozásnak lehet tekinteni. Ételeink túlnyomó többsége finomított alapanyagokból áll, így egy sor fontos vitaminból, nyomelemből, ásványi anyagból nem jut elegendő a szervezetünkbe. A tartósítás során nagyon sok alkotóelem vész el az élelmiszerekből, átalakul összetételük. Ráadásul a fejlett országokban tipikus életmód is alapjaiban más, mint akár csak száz évvel ezelőtt, amikor az emberek nagy része rendszeresen végzett erőteljes fizikai munkát, sokat tartózkodtak a szabadban.
A gazdag országokban a népesség túlnyomó többsége számára már jó ideje nem az a kérdés, hogy van-e mit enni, hanem az, hogy miként találják meg a mind nagyobb, rafináltabb kínálatban azokat a termékeket, amelyeket a reklámok alapján, tapasztalatból, anyagi vagy egészségtudatos megfontolásból a legjobbnak tartanak.
A fejlett országokban, például Skandináviában és az Egyesült Államokban csaknem egy évszázados múltja van az élelmiszerek "feljavításának", elsősorban vitaminozásának. A margarinokat, gabonatermékeket, például müzliket A- és E-vitaminnal dúsítják, de ezen kívül még körülbelül száz másféle élelmiszer is tartalmaz "értéknövelő" adalékokat - a színezékek, tartósító és ízfokozó anyagok mellett - leggyakrabban C-vitamint.
Hétszeres csonttörési kockázat
Svéd kutatók már hosszabb ideje gyanakodtak arra, hogy valamilyen összefüggés van a szervezet A-vitamin szintje és az időskori, osteoporózisra visszavezethető csonttörések gyakorisága között. A most ismertetett kutatás az Uppsalai Egyetemen 2300 férfi vérmintájának és csonttörési gyakoriságának egybevetésével készült. Olyan személyek vérmintáit és adatait elemezték, akiknek az egészségi állapotát, egy sok szempontot tartalmazó vizsgálat során, 30 éven keresztül követik nyomon. Azt találták, hogy minél magasabb az A-vitamin szintje a vérben, annál nagyobb valószínűséggel szenvedtek el az illetők csonttörést. Ez az eltérés a legmagasabb és a legalacsonyabb vitaminszintet összehasonlítva ijesztően nagy - hétszeres!
Skandináviában illetve az Egyesült Államokban a nagyon elterjedt szürkületi vakság megelőzésére és általában az időskori látásproblémák mérséklésére adagolják a különféle tejtermékekhez, margarinokhoz és gabonából készült termékekhez, müzlikhez, kenyérhez, liszthez az A-vitamint. Időközben másutt, pl. Magyarországon is elterjedt ez a gyakorlat. A szegény országokban az általános vitaminhiány évente sok tízezer ember megvakulását okozza, ami aránylag egyszerűen megelőzhető, ha a segélyszállítmányokban levő élelmiszerekhez A-vitamint adagolnak.
A multivitamin is árthat
Csakhogy a jómódú országok lakói, különösen az idősebb emberek, orvosuk tanácsára vagy a reklámokat követve emellett mind nagyobb adagban fogyasztják a különféle multivitaminokat a látási problémák megelőzésére, javítására. A-vitamint szednek, esetleg igyekeznek minél több A-vitaminban gazdag ételt enni. Ha ez a három-négy tényező egyszerre hat, olyan magasra emelkedik az A-vitamin szintje a szervezetben, ami már méregként hat a csontokra. Tudván, hogy az A vitamin zsírban oldódó, elraktározódó vitamin, nincs is benne semmi meglepő, hogy könnyű túladagolni.
A svéd kutatók szerint, ha az A-vitamin bevitel meghaladja a napi másfél milligrammot, már számítani kell a csontozat károsodására. Ilyenkor megindul egy lényegében mérgezési folyamat a szervezetben, és ennek következtében meggyengülnek a csontok, illetve lassul az új csontsejtek képződése.
A nagy tekintélyű The New England Journal of Medicine-ben megjelent publikáció nyomán az oszteoporózis neves szakértői elővigyázatosságból arra szólították fel az idősebb embereket, hogy mérsékeljék A-vitamin fogyasztásukat, és multivitamin készítményből napi két tablettánál, kapszulánál többet semmiképpen se vegyenek be.
Egyelőre nem tudni, hogy az A-vitamin kórosan magas vérbeli szintje miként jön létre: a szervezet saját tartalékait mozgósítja, vagy a táplálékból, illetve kiegészítő vitaminkészítményekből dúsul fel annyira, hogy megtámadja a csontokat.
Népegészségügyi veszély?
Az oszteoporózis és az emiatt bekövetkező csonttörések, manapság - épp a leggazdagabb országokban - idős emberek százezreit teszik mozgásképtelenné és alig elviselhető terheket rónak az egészségügyre, a hozzátartozókra. A kisebb törések után ugyanis majdnem kivédhetetlenül következik a csípő-, combcsont- vagy gerinctörés, ami az idős embereket magatehetetlen ágyhoz kötött beteggé teszi. Eddig a hiányos kalciumbevitellel, alkati-genetikai okokkal, hormonális elváltozásokkal és a mozgásszegény életmóddal magyarázták a 65 év feletti népességet fenyegető, de sokaknál már az ötödik X után jelentkező csontritkulást. Bár a most nyilvánosságra hozott vizsgálati eredményeket még továbbiakkal is meg kell erősíteni, a svédországi Uppsala egyetemének kutatója Karl Michaelsson szerint igen komoly népegészségügyi problémát fedeztek fel, ezért az A-vitamin bevitel kockázatmentes értékét a laikusok számára mielőbb, egyértelműen meg kell határozni.
