Ideggyógyászati megbetegedések : Afázia
Az idegrendszert az agy, a gerincvelő és az egész testet behálózó idegek összessége alkotja. Bonyolultsága messze meghaladja a legnagyobb teljesítményű számítógépekét is, az agy működését évtizedek óta kutatják, de még csak pár százalékát sikerült megismerni. Az idegrendszert két nagyobb részre osztjuk: a központi idegrendszert az agy és a gerincvelő alkotja, a környéki idegrendszer pedig azon ideghálózatokat jelenti, amelyek az agy és a gerincvelő összeköttetéseit biztosítják a szervezet többi részével. Az idegrendszer bonyolultsága miatt betegségei igen gyakoriak - a lakosság nagy részét érinti valamelyik formájuk.
Afázia tünetei és kezelése
Mi az afázia?
Az afázia szerzett nyelvi és kommunikációs zavar, amely az esetek többségében stroke után alakul ki, de létrejöhet baleset, agydaganat, fertőzések és egyéb egészségügyi probléma következtében is. Érintettjei a feltett kérdésekre nem tudnak elvárt módon válaszolni, ők sem képesek kérdezni, megfelelően kommunikálni. Az állapot nem tekinthető állandónak, a pácienseknek mindig van lehetőségük a fejlődésre, tanulásra. Ugyanakkor a fejlődés mértéke és üteme mindig egyéni, függ a sérülés jellegétől, súlyosságától is.
Tünetek
Az afázia előfordulása és okai
Afázia a leggyakrabban stroke után alakul ki, azt követően a páciensek 30 százalékát érinti valamilyen szinten. Kialakulhat a szerzett beszédzavarnak ez a típusa koponyát érintő baleset, agydaganat vagy egyéb betegség, például fertőzések következményeként is. Fokozatosan csak akkor jelentkezhet afázia, ha agyi tumor áll a hátterében, amely folyamatosan növekszik. Hasonló a helyzet az olyan neurodegeneratív betegségeknél, mint az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór, amelyeknél az afázia szintén fokozatosan alakul ki.
Az afázia tünetei
Az afázia tünete olyan nyelvi zavar, amely a kommunikációt nehezíti, vagy akár el is lehetetleníti. Fennállásakor a legtipikusabb probléma a szótalálási nehezítettség, de lehet gond az is, hogy az érintettek elhagyják vagy eltévesztik a ragokat, nem használják jól az igeidőket, mondataik hiányosak. Az is gyakori, hogy mondataikból teljesen kihagyják az igéket, vagy éppen nem jó szót használnak. A szótalálási nehezítettség az agyat érintő sérüléstől függően lehet enyhe, de akár nagyon súlyos is. Van például, aki egyáltalán nem tudja megfogalmazni a gondolatait, panaszait, kéréseit, beszédében értelmetlen szavak tűnnek fel, míg másoknál a beszéd csak nehezebben érthető. Az afáziánál kisebb-nagyobb mértékben beszédértési zavar is megjelenhet, gondot okozhat az olvasás és az írás, probléma lehet a számolással is. Ezek a tünetek mindig az agyi sérülés jellegétől, mértékétől függenek.
Az afázia diagnózisa
Az afáziát jellemzően agyi érkatasztrófa – vagy egyéb agyi trauma – után észlelik az ellátóhelyek orvosai, a pácienseket az életveszély elhárítása után ők irányítják neuropszichológushoz és klinikai logopédushoz a teljes orvosi dokumentációval. Ezt a típusú nyelvi zavart neuropszichológiai és logopédiai tesztekkel egyértelműen el lehet különíteni más zavaroktól, betegségektől. Mivel az agyi érkatasztrófa utáni első hónapban spontán javulás is történik, az átfogó logopédiai vizsgálattal érdemes megvárni, hogy a stroke után elteljen pár hét. Ilyenkor az afázia mértéke már jól meghatározható, pontos diagnózis állítható fel.
Az afázia kezelése
Stroke után a betegek általában már a kórházban kapnak egyéni terápiát, logopédiai és neuropszichológiai kezelésre pedig a későbbiekben is szükségük van. Ezek megkezdése előtt mindig végeznek olyan vizsgálatot, amelyből kiderül, hogy mely nyelvi területek sérültek és melyek maradtak meg, mi az, amire a továbbiakban a terápiát építeni lehet. Az egyéni foglalkozás akár 1-3 évig is eltarthat, ezt követően, vagy akár már azzal egy időben el lehet kezdeni a csoportos terápiát is. Az érintettek fejlődése folyamatos, sokan hosszú évekig járnak logopédiai foglalkozásokra.
A terápiában fontos szerepe van a neuropszichológusnak, ugyanis ennél az állapotnál nemcsak a beszédkészség sérül, hanem gyökeresen megváltozik az érintettek élete is – kihullik a kezükből annak irányítása –, és ez egyik pillanatról a másikra történik. A neuropszichológus ennek a traumatikus élménynek a feldolgozását is segíti, lehetővé téve azt, hogy az afáziával élő páciens képes legyen a mentális funkciók újraszervezésének hosszú és nehéz útján elindulni. Kell a neuropszichológusi segítség azért is, mert a kommunikációs problémák miatt a páciensekben rengeteg frusztráció gyűlhet fel, jelentkezhetnek olyan tünetek is, mint a szorongás és a depresszió, dühkitörés vagy sírógörcs. Ezek hátterében az áll, hogy a nyelvi zavar még azoknak is komoly lelki teher, akiknél a beszéd nem munkaeszköz. A kezelések állapottól függően lehetnek egyéniek és csoportosak. Mivel az afázia a családtagokat is megterheli, a csoportterápia számukra is hasznos lehet.
A logopédusi és neuropszichológusi segítség mellett fontos a környezet tudatossága, türelme is. Például nem jó, ha az érintett helyett a hozzátartozók kimondják a szavakat, befejezik a mondatokat, mert ez gátat szab a fejlődésnek, az állapot javulásának – ezzel az érintettek általában tisztában is vannak, hálásak a türelemért. Az állapot javulását a folyamatos otthoni kommunikáció – akár rajzos, írásos formában is – mindenképp segíti. Támogatja a beszédképesség helyreállítását a zene is, a dalok szövege ugyanis jól mobilizálja a szavakat.
Az afázia gyógyulási esélyei
A stroke utáni felépülés nagyban függ az érintett agyi terület helyétől, a sérülés mértékétől és időpontjától, az érintett életkorától és általános állapotától, de az agyi plaszticitásnak köszönhetően egy életen át van lehetőség a fejlődésre. Mára megdőlt az a régi dogma, mely szerint ha a beszédképesség egy éven belül nem fejlődik, akkor javulás már egyáltalán nem várható.
Hasznos tudnivalók az afáziáról
Az afázia súlyos esetben nagyon komoly nyelvi és kommunikációs zavart okoz, emiatt sokan hajlamosak azt gondolni, hogy érintettjeinél a szellemi képességek is gyengék. Ezt tudják a páciensek is, így állapotukat igyekeznek titkolni akár a családtagok előtt is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy visszavonultan élnek, nem kérnek segítséget, gyakran emberek közé sem akarnak menni. Ez egyfajta ördögi kört indít be, ugyanis a kommunikáció hiánya gátolja a javulást, az érintettek fejlődését. Emiatt kulcskérdés, hogy nyelvi zavarban szenvedők szellemi képességeit senki ne vonja kétségbe.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük Pataky Ilona neuropszichológusnak, az Afázia Egyesület elnökének és Nagy Katalin Kitti rehabilitációs szaklogopédusnak, az Afázia Egyesület vezető logopédusának.
Anafilaxia: te felismernéd a tüneteit?
Olvassa el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+23 °C
Minimum:
+10 °C
A nap nagy részében közepesen vagy erősen felhős idő valószínű az északkeleti országrészben a legtöbb napsütéssel. Helyenként - nagyobb eséllyel hazánk délnyugati felén - fordulhat elő kisebb eső, zápor. A délkeleti, keleti szél sokfelé megélénkül, a Győr-Szeged szélcsatornában meg is erősödik, amit néhol viharos lökések kísérhetnek. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 20 és 26 fok között várható, a nyugati határnál ennél kissé hűvösebb maradhat az idő. Késő estére 14 és 19 fok közé hűl le a levegő. Fronthatásra napközben nem kell számítani.