Korábbi kutatásokból ismert, hogy egy stresszes ember illata képes befolyásolni a környezetében lévők érzelmi állapotát és viselkedését. A Bristoli Egyetem állatorvosi kara szakemberei legújabb vizsgálatukban arra voltak kíváncsiak, hogy vajon a kutya-gazdi kapcsolatokban is felfedezhető-e hasonló összefüggés. Magyarán arra, hogy az embert érő stresszhatások és az azok nyomán megváltozó szaganyagok megváltoztatják-e négylábú társa érzelmi állapotát, tanulási attitűdjét – írja közleményében a bristoli felsőoktatás intézmény.
A kutatócsoport az állatok optimizmusát és pesszimizmusát igyekezett felmérni. Leegyszerűsítve, egy olyan kísérletet terveztek meg, ahol az ebek egy-egy adott helyzetben egyaránt dönthettek optimistábban és pesszimistábban, és így azt is meg lehet figyelni, hogy az ember érzelmi állapota miként hat a döntéseikre. Egy szó, mint száz, a kutatók 18 kutya-gazdi párost toboroztak. A kísérlet során a kutyákat megtanították arra, hogy amikor a labor egyik pontjára letettek nekik egy tálat, abban mindig találtak jutalomfalatot, míg egy másik helyen mindig üresen került a tál a földre. A tesztalanyok így hamar megtanultak különbséget tenni a két helyszín között, és ha a jutalomfalattal kapcsolatba hozható helyre került a tál, mérhetően gyorsabban mentek oda megnézni, mit találnak benne.
A kísérlet ezen a ponton kezdett izgalmassá válni. A kutatók ugyanis második lépésként azt mérték fel, hogy milyen gyorsan reagálnak a kutyák, ha a tál nem az említett két hely valamelyikére kerül a helyiségben, hanem egy harmadik, a kettő közötti helyszínre. Nyilván, ha így is gyorsan odarohantak hozzá, az azt jelezte, hogy optimistán álltak a kérdéshez, hogy lesz-e benne jutalomfalat. Ha viszont az új helyszín nem igazán hozta őket lázba, az azt jelentette, hogy pesszimisták a jutalmazást illetően, és egyfajta negatívabb érzelmi állapotban vannak.
A kísérletet többféle forgatókönyv szerint is megismételték. Első alkalommal az állatok senkivel nem érintkeztek a laborban. Második-harmadik alkalommal viszont izzadság- és lélegzetmintákat szagoltattak velük, amelyeket vagy stresszes állapotban (egy számtani feladat elvégzése után), vagy nyugodt állapotban (relaxáló hangfelvételek meghallgatását követően) vettek le emberektől. Így derült fény arra, hogy amikor a kutyák stresszesebb illatot éreztek, lassabban, tehát pesszimistábban reagáltak a kétes elhelyezésű tálra. Ugyanezt a nyugalomban levett minták esetén nem lehetett kimutatni.
Mindent egybevetve a kísérlet arról árulkodik, hogy amikor a gazdi stresszesebb, és kedvence ezt érzi is az általa kibocsátott szaganyagokból, akkor maga is elkedvtelenedik. Érdekesség, hogy a kutatócsapat eredményei szerint a kísérleti ebek folyamatosan bővítették a tréninghez használt tálakkal kapcsolatos ismereteiket a feladatok során, úgymond tanultak. Ez a tanulási folyamat pedig felgyorsult a stresszről árulkodó szagminták hatására. „A kutyatulajdonosok jól tudják, kedvenceik mennyire rá tudnak hangolódni az érzelmeikre. Itt azonban kimutattuk, hogy még egy vadidegen ember stresszes szaga is befolyásolja a kutya érzelmi állapotát, jutalomérzékelését és tanulási képességét” – fogalmazott dr. Nicola Rooney, a Birstoli Egyetem kutatója, a Scientific Reports című folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője.
