Volt már a mainál is melegebb az Északi-sarkon

Csaknem hat hónapra nyúlhatnak az északi félteke nyarai az évszázad végére. Részletek itt.

A Gina Moseley geológus vezette csoport Grönland északkeleti részén lévő barlangokból vett talajmintákat elemzett, eredményeikről a Science Advances című tudományos lapban számoltak be. A 80. északi szélességi körön, 35 kilométerre Grönland partjaitól megtalálható barlangban egy különleges üledéktípusra (sinterre) bukkantak. Ez a cseppkövekkel rokon barlangi üledék azokkal szemben lapos lerakódásokat képez, amik egy lassan folyó vízrétegből kristályosodnak ki - mondta el Moseley. Már az ilyen lerakódás létezése is azt mutatja, hogy ott korábban egészen más körülmények uralkodtak. Ahol most permafroszt (állandóan fagyott) talajú, hideg sarkvidéki síkság található, ott egykoron jóval melegebb és nedvesebb körülmények uralkodhattak. Az üledék keletkezésének kora 588-549 ezer évvel ezelőttre tehető, amikor a Földet a mainál jóval hidegebb klíma jellemezte.

Grönland gleccsereinek eddigi furatmintái legfeljebb 128 ezer évvel ezelőttre nyúltak vissza.

A jóval régebbi időszakot megidéző mostani barlangi adatok szerint az Északi-sarkvidék a Föld Naphoz viszonyított akkori állása miatt szokatlanul meleg volt. A magasabb hőmérsékletek hatására csökkent az Arktisz tengerjegének kiterjedése. Az ezekből a jégmentes vizekből elpárolgó nedvesség Grönland északkeleti része felé áramlott.

Ez is érdekelheti

globális felmelegedés

Aszály, hőség, tűzvész – Európa nagy része lakhatatlanná válhat

melegrekord

A rekordmeleg február után márciusban is kiakadhat a hőmérő

kórházi haláleset

20 beteg halt meg az intenzíven, mert csökkentették a gyógyszeradagjukat

gyógyszervisszahívás

Baj van egy gyógyszerrel, kivonják a forgalomból

Ez a lelet összeegyeztethető más régiókból származó eredményekkel is, amelyek szerint az északi-sarkvidéki szélességi körök akkoriban valóban melegebbek voltak, mint a bolygó más területei. Egyes leletek szerint ebben az időszakban megolvadt a permafroszt talaj Szibériában és megnövekedett a planktontermelődés a Bajkál-tóban. A 600 ezer éve zajló folyamatok alapján a maihoz képest 3,5 Celsius-fokkal lehetett melegebb. Ugyanakkor az akkori felmelegedés megmutatja, milyen gyorsan következhet be ott a helyi klíma változása. "Az Északi-sarkvidék több mint kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a globális átlag. A jövő szempontjából kiemelt jelentőségű annak megértése, hogyan vált ez az érzékeny régió egy ilyen melegebb világgá" - mondta a szakértő.