"A nyarak hosszabbá és forróbbá, a telek rövidebbé és melegebbé válnak a globális felmelegedés miatt" - mondta Kuan Jü-ping, a kínai trópusi óceánkutató laboratórium oceanográfusa, a Geophysical Research Letters című folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője. A kutatók az 1952 és 2011 közötti napi éghajlati adatokat felhasználva vizsgálták, hogy miként változott a négy évszak hossza és kezdete az északi féltekén, majd éghajlati modelleket alkalmazva vázolták fel a jövőben várható további változásokat - olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
Az eredmények szerint a vizsgált időszakban a nyár hossza átlagosan 78-ról 95 napra nőtt, míg a téli időszak 76-ról 73 napra csökkent. A tavaszi napok száma 124-ről 115-re, az őszieké 87-ről 82-re esett vissza. Ennek megfelelően a tavasz és a nyár korábban, az ősz és a tél később köszöntött be. A földközi-tengeri régióban és a Tibeti-fennsíkon történt a legtöbb változás az évszakok körforgásában.
A kutatók szerint az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló erőfeszítések nélkül 2100-ra kevesebb mint két hónapig fog tartani csupán a tél, de az átmeneti tavaszi és őszi időszak hossza is tovább zsugorodik. "Számos tanulmány kimutatta már, hogy az évszakok hosszának és kezdetének változása jelentős környezeti és egészségi kockázatokkal jár" - mutatott rá Guan. A madarak megváltoztatják vándorlási szokásaikat, a növények fejlődési szakaszai eltolódnak. A változások megzavarhatják az állatok és táplálékforrásaik összehangoltságát, felborítva az ökológiai közösségeket.
Az évszakok eltolódása a mezőgazdaságra is súlyos hatással lehet, különösen, ha a hamis korai tavasz és a késői hóviharok elpusztítják a rügyező növényeket. Az elhúzódó vegetációs időszak miatt az emberek több allergiát okozó pollent fognak belélegezni, miközben a betegségeket terjesztő szúnyogok is egyre északabbra húzódhatnak . A forróbb és hosszabb nyarakat rendszeresebb és intenzívebb hőhullámok, valamint erdőtüzek kísérhetik. A melegebb és rövidebb telek olyan változékonyságot idézhetnek elő, amely fagyhullámokhoz és téli viharokhoz vezethet.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: