Veszélyben

Egy olyan nemzetközi szerződés vagy deklaráció megfogalmazását tűzte ki célul a Nemzetközi Jogi Intézet, amely rögzíti világjárvány idején az államok közötti együttműködés legfontosabb elveit, s mintául szolgálhat az államok belső jogának harmonizálásához.

Bár korábban arra lehetett számítani, hogy legelőbb júliusban lehet majd a fővárosban strandolni, most mégis úgy néz ki, már akár májusban fürdőzhetnek a budapestiek.

Dr. Zhong Nanshan, a kínai kormány vezető egészségügyi tanácsadója, a 2003-as SARS-járvány hőse a CNN-nek adott interjúban lerántotta a leplet a vuhani hatóságok módszereiről. Beszélt egy várható második hullámról, s arról is, szerinte mit rontott el a nyugati világ, illetve mikor számíthatunk egy valóban hatékony vakcinára.

Állatkísérletekkel igazolták, miért is olyan fontos a maszk használata a járvány ideje alatt.

A szigorú előírások és a szerencse is hozzájárult ahhoz, hogy az Antarktiszon nem jelent meg a fertőzés.

Júliusra befejeződhet a klinikai tesztek második szakasza, eddig biztatóak a beszámolók.

A kézmosás az egyik legjobb védekezés a kórokozók ellen, bizonyos dolgok megérintése után azonban egyenesen elengedhetetlen. Lássuk, melyek ezek!

A koronavírus-járvány következtében a világon akár 28 millió nem sürgős műtétet halaszthatnak vagy mondhatnak le, ez pedig a rákbetegek esetében akár halálos is lehet.

Jelenleg a japán fejlesztésű favipiravir nevű gyógyszert tartják a legígéretesebb szernek a COVID-19 megbetegedés kezelésére. A fejlesztése és engedélyeztetése még zajlik, ám az már most biztos, hogy nem lesz mindenkinél alkalmazható. Hatóanyaga ugyanis a terhes nők esetében a magzat súlyos fejlődési rendellenességét okozhatja.

Senkit sem szeretnénk megijeszteni, de ha vészhelyzet várható, akkor jobb, ha a következőket megtaláljuk a kamrában, illetve azonnal magunkhoz tudjuk venni.

A világon az elsők között vizsgálnák koronavírus-fertőzésben elhunytak agyát magyar kutatók. A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) munkatársainak eredményei a korábbiaktól eltérő kezelési módszerekhez vezethetnek.

A természetben előjöttek már a kullancsok, és csak arra várnak, hogy egy óvatlan pillanatban kedvencünk bundájára, ruhánkra vagy fedetlen testrészeinkre felmászva a bőrünkbe fúrják magukat. Lássuk mi a teendő, ha már megtörtént a baj!

Bár korábban már arról is szó volt, hogy akár szeptemberre kész lesz az első vakcina a SARS-CoV-2 vírus ellen, az Európai Unió gyógyszer-engedélyeztetéssel foglalkozó ügynöksége (EMA) ma azt közölte, hogy "optimista forgatókönyv" szerint nagyjából egy év múlva lehet engedélyeztetni ilyen oltóanyagot.

Kárba veszhetnek a koronavírus-járványt megfékezni hivatott erőfeszítések, ha az emberek kiábrándulnak a hivatalos szervek útmutatásaiból - figyelmeztetett az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális igazgatója csütörtökön Koppenhágában.

A viselkedéstudomány úgy tartja, hogy az ember felhalmozó lény, melyet a mostani pandémia megerősített. A közelmúltban az üzletekben sokáig üresen tátongó lisztes, cukros polcok, a folyamatos élesztőhiány mind erről tanúskodnak.

Reggeltől estig be van osztva minden percünk? Tele a naptárunk a teendőkkel? Csak legyintünk, ha egy-egy határidő miatt alig van pár óránk az éjszakai pihenésre? Az idejét sem tudjuk már, mikor olvastunk végig egy könyvet, vagy hallgattunk elmélyülten zenét? Fel sem tudjuk idézni, mikor éreztünk utoljára felszabadult örömöt? Ha van is időnk aludni, akkor is csak forgolódunk az ágyban? Vigyázat! Ha túlhajtjuk magunkat, annak akár visszafordíthatatlan következményei is lehetnek!

Gyakoribb betegszabadságok, a tömeges tesztelés folytatása, újabb közterületek átadása - ezek a pontok szerepelnek Karácsony Gergely főpolgármester Budapest Restart programjában, melyben a főváros újraindításának lépéseit foglalták össze.

Egy friss tanulmány cáfolja azt az általános vélekedést, miszerint a COVID-19 megbetegedés nagyrészt csak olyanok halálát okozza, akik krónikus betegségük miatt egyébként sem éltek volna már sokáig.

A koronavírus-járvány kitörése óta az Egyesült Államok kórházaiban 40 százalékkal kevesebb embert látnak el a stroke tüneteivel. Ez sajnos nem azt jelenti, hogy kevesebb a beteg, sokkal inkább hogy nem mernek orvosi segítséget kérni.

Rengetegen érzik úgy, hogy a járvány miatt nem kaptak megfelelő, a koronavírussal nem összefüggő orvosi ellátást, és a bezártság, elszigeteltség miatti mentális problémák is jellemzőek hazánkban. Felmérést végzett a Tárki Társadalomkutatási Intézet.

Egyedülálló magyar kutatás készült, amely a települések szintjén mért jövedelmi különbségek és a várható élettartam kapcsolatának időbeli alakulását vizsgálta.

Újabb 13 ember életét követelte a koronavírus, így eddig összesen 405 haláleset köthető a járványhoz Magyarországon.