Világszerte átlagosan csaknem két évvel csökkenti a várható élettartamot a légszennyezettség az AQLI (Air Quality Life Index), a légszennyezettségnek való kitettség és a rövidülő élettartam közötti ok-okozati összefüggést számszerűsítő index szerint. "Ez jelenti a legnagyobb kockázatot az emberek egészsége számára" - közölték a Chicagói Egyetemen működő Energiapolitikai Intézet (EPIC) munkatársai, akik az elmúlt két évtizedet vizsgálták. Az index a főként a fosszilis égéstermékek használatával keletkező finompor-részecskék okozta légszennyezettség hatását vizsgálja az emberi szervezetre.
Akár tíz évvel kevesebbet élhetnek
A különösen súlyosan érintett országokban a légszennyezettség a várható átlagos élettartamot csaknem tíz évvel rövidíti meg. Súlyosan érintettek a tanulmány szerint Banglades, India, Nepál és Pakisztán, ahol a világ népességének csaknem egynegyede él. Itt a légszennyezettség mértéke 44 százalékkal magasabb, mint 20 évvel korábban. A várható élettartam ezáltal átlagosan öt évvel csökkent, India és Banglades egyes régióban azonban csaknem tíz évvel. Délkelet-Ázsiában főként az erdő- és bozóttüzek, a közlekedés és az erőművek szennyezik a levegőt. A légszennyezettség mértéke az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott határértékeket a régió 89 százalékában lépi túl. A területen összesen 650 millió ember él.
Ront a COVID-19-en
Az Egyesült Államokban, Európában és Japánban javult a levegő minősége - írták a kutatók. Világátlagban azonban továbbra is csaknem két évvel csökken a várható élettartam. Michael Greenstone, az AQLI alapítója szerint hosszú távon a légszennyezettség jóval nagyobb veszélyt jelent, mint a koronavírus. Az emiatti terhelés ráadásul COVID-19 megbetegedés esetén megnöveli az egészségügyi kockázatokat .
Inzulintól a vércukorig: mennyire ismered a cukorbetegséget? – kvíz
Legjobban: