1. Hűtsük magunkat
Szervezetünk a hőségben is igyekszik fenntartani az anyagcsere-folyamatokhoz szükséges hőmérsékletet. A túlmelegedés ellen hőleadással, verejtékezéssel védekezik, ami annál nehezebb, minél nagyobb a meleg. A hőleadáshoz az erek kitágulnak, a szívnek több vért kell pumpálnia, ehhez pedig szaporábban, erőteljesebben kell vernie. Szív- és érrendszeri betegségek esetén azonban romlik az erek tágulékonysága, a szív nem képes fokozni az összehúzódás erejét, ráadásul bizonyos gyógyszerek a szívverések számát is csökkenthetik, ami negatív hatással lehet a keringési rendszer alkalmazkodóképességére.
Amennyiben tehát probléma van a szívünkkel, igyekezzünk megakadályozni, hogy a testünk túlságosan felmelegedjen kánikula idején. Tartózkodjunk az erős napfénytől, 10 és 16 óra között lehetőleg maradjunk otthon, és hűtsük magunkat: a vizes ruhás borogatás vagy egy gyors, langyos zuhany kellemesen frissít, de segíthet, ha bekapcsoljuk a ventilátort, légkondicionálót. Sokat számít, ha könnyű, pamutból készült ruhát viselünk, ami jól szellőzik, légáteresztő.
2. Igyunk folyadékot
Egy átlagos napon az ember nagyjából 50 ml verejtéket termel, ez azonban sokszorosára nőhet a rekkenő hőségben: ilyenkor folyadékot és elektrolitokat veszít a test, amiket ha nem pótolunk, kiszáradunk . A fokozott izzadás miatt az a veszély is fennáll, hogy a vér besűrűsödik, csökken az áramlási képessége, ami érelzáródást okozhat, míg a keringő vértérfogat csökkenése vérnyomásesést idézhet elő. Ne felejtkezzünk tehát el a folyadékfogyasztásról! Rendszeres időközönként igyunk vizet (ízesíthetjük gyümölccsel, uborkával, esetleg tehetünk bele kálium- vagy magnézium-pezsgőtablettát), az alkohol- vagy koffeintartalmú italokat viszont kerüljük el. A szívelégtelenségben szenvedőknek még óvatosabbnak kell lenniük: nekik a túlzott folyadékfogyasztás is veszélyes lehet.
3. Lassítsunk
Bár a szív- és érrendszeri betegséggel küzdőknek kifejezetten jót tesz, ha beiktatják a mindennapjaikba az állapotuknak leginkább megfelelő mozgásformát , a kánikulában célszerű lassítani a tempón. A mozgás ugyanis az izomműködés miatti hőtermelés fokozásával növelheti a túlmelegedés veszélyét. Ne most feszegessük a határainkat, vagy próbáljunk ki extrém, nagy energiabefektetést igénylő sportokat! Szigorúan csak annyit mozogjunk, amennyi jólesik, és inkább a kora reggeli vagy esti órákban, amikor a hőmérséklet lecsökken. Közben természetesen figyeljünk a megfelelő folyadékpótlásra is!
4. Beszéljünk kezelőorvosunkkal
Ha gyógyszert szedünk, és szokatlan tüneteket tapasztalunk, mindenképpen beszéljünk kezelőorvosunkkal: mivel a tartós meleg felboríthatja a szervezet működését, előfordulhat, hogy a szakember a készítmény adagolásának megváltoztatását javasolja majd. Fontos, hogy semmiképpen se saját magunk döntsünk arról, hogyan variáljuk a gyógyszert, ezzel ugyanis csak ronthatunk a helyzeten. Hasznos lehet egyébként, ha naponta akár többször is megmérjük a vérnyomásunkat, így hamar észrevehetjük a bajt.
