Az ügy főszereplője egy nő, aki 2016 végétől 2021 elejéig, majd 2021 júniusától 2022 májusáig két budapesti egészségügyi intézményben is személyügyi vezetőként dolgozott – olvasható a főügyészség pénteki közleményében. Az első intézményben a nő a bérszámfejtőként dolgozó társával megegyezett abban, hogy az intézmény illetményszámfejtő rendszerében tényleges munkavégzést nem teljesítő, fiktív munkavállalókat rögzítenek, akiknek aztán különböző járandóságokat utaltatnak ki. Összesen 51 fiktív dolgozót vettek így nyilvántartásba – elsősorban ápolókat, szakápolókat, asszisztenseket, szakasszisztenseket. A személyügyi vezető a fiktív jogviszonyokhoz személyügyi aktákat is vezetett, az azokhoz szükséges hamis okiratokat pedig maga készítette el. A második intézménynél a nő a bérszámfejtési adatrögzítést is maga végezte el.
A személyügyi vezető és a bérszámfejtő fiktív dolgozóként kezdetben a családi és ismeretségi körükbe tartozó személyeket és saját banki adataikat rögzítették a rendszerben. A későbbiek során viszont mindehhez a személyügyi vezető férje és a házaspár közös ismerőse – az ügy további két fővádlottja – is segítséget nyújtott. Ők szerezték meg a fiktív munkavállalóként rögzítendő személyek személyes, illetve banki adatait. A férj a cége alkalmazottjaival és családtagjaikkal havi juttatás fejében bankszámlákat nyittatott. A számlákhoz tartozó bankkártyákat – azonos PIN-kódra állítással – elkérte, majd budapesti és vidéki ATM-automatákból maga vette fel a rendszeresen utalt fiktív járandóságokat. A házaspár közös ismerőse eközben jellemzően a saját ismeretségi körébe tartozó személyeket vett rá arra, hogy a bankszámláikra érkező összegeket azokból járó kisebb jutalék megtartása mellett havi rendszerességgel készpénzben felvegyék és átadják.
A bérszámfejtő a fiktív munkavállalók illetménykifizetési rendszerben történő rögzítése mellett egyes, az intézményből időközben kilépett, de ténylegesen ott dolgozó személyek egyéb juttatásairól, így például útiköltség-elszámolásairól is fiktív adatokat rögzített a bérszámfejtési rendszerben. Így további mintegy 800 ezer forintot utaltatott ki a saját számlájára.
A bűnügy kárértéke a két kórház esetében 332 millió és 250 millió forintra rúg. A Fővárosi Főügyészség az egykori személyügyi vezetőt a bérszámfejtővel együtt elkövetett cselekménye miatt társtettesként, további egy esetben tettesként, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntettével, továbbá többrendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja. A két férfi a csalásokhoz nyújtott bűnsegédlet, ezen túlmenően a férj és a bankszámlákat rendelkezésre bocsátó 43 vádlott pénzmosás bűntette miatt állhat bíróság elé. Az ügyészség a vádiratban a 4 fővádlottal és további 11 vádlottal szemben végrehajtandó, míg a többiekkel szemben felfüggesztett szabadságvesztések kiszabását indítványozta a Budai Központi Kerületi Bíróságnál.
