Ólommérgezés: ezek a tünetek utalnak rá

Ideális esetben az emberi szervezetben semennyi ólom nem található, de az emberi tevékenység miatt meglehetősen nagy a környezet ólomemissziója. A helyzet 15 éve még rosszabb volt, azóta azonban csak ólommentes benzint lehet forgalmazni, így a közlekedésből származó terhelés a korábbi töredékére zuhant. Ez nagyon fontos lépés volt, mert több vizsgálat kimutatta, hogy a forgalmas helyen élő gyerekek vérében magas az ólomszint.

Márpedig gyerekek esetében egy liter vérre vetítve 15 mikrogrammos szintnél már mérgezésről beszélünk, ugyanez az érték felnőtteknél 40 mikrogramm/liter. Szerencsére az ólommérgezés ma már ritka Magyarországon, elsősorban a munkavédelmi előírásokat be nem tartó, ólommal dolgozók vannak veszélyben , esetleg ólomkatonát, horgászsúlyt véletlenül lenyelő gyerekek.

Az ólom vízvezetékekről számos tévhit látott napvilágot, ezért a VGF épületgépész szaklap az ÁNTSZ szakembereinek segítségével utánajárt, tényleg ki vagyunk-e téve az ólommérgezés veszélyének csapvizünk által. Az ólommérgezés sokszor lassan alakul ki, akár több hét, több hónap is eltelhet, mire a szervezet fokozatosan telítődik ólommal. A kezdeti tünetek enyhe hasfájás, gyengeség, sápadtság, fáradtság. Később jellemző tünet a vérszegénység és az ólom a fogínyen is megjelenik, ezt hívják ólomszegélynek. Klasszikus tünetnek számítanak az idegrendszeri bénulások is. Ilyen például az a radiális idegbénulás, ami miatt a kézfej lógni kezd.

Az ólommérgezés kelátképző gyógyszerekkel nagyon jól gyógyítható. Kezelésre azonban szükség van, mert az ólom természetes módon a szervezetből nem kerül ki, elraktározódik, fölhalmozódik a csontokban, vörös vérsejtekben. Ha a mérgezést lenyelt ólomtárgy okozza, műtéti úton kell eltávolítani, mivel súlya miatt természetes módon nem tud távozni.

Az ólommérgezésről bővebben olvashat a Betegségek A-Z szócikkében .