Sebészek egy csoportja 2013-ban az egyik legrégebbi és legnevesebb orvosi lap, a The Lancet szerkesztőivel karöltve létrehozta a Globális Sebészeti Bizottságot ( The Lancet Commission on Global Surgery ) annak érdekében, hogy felmérjék az orvoslás ezen ágának helyzetét a világban. A szervezet adatai szerint évente mintegy 313 millió operációt hajtanak végre globálisan, ezzel együtt az alacsony és közepes jövedelmű országokban sokan nem jutnak hozzá biztonságos és megfizethető ellátáshoz. Becslések alapján ezekben az államokban további 143 millió műtétre lenne szükség, a probléma pedig nagyjából 4,8 milliárd embert érint, azaz a Föld lakosságának közel kétharmadát.
Habár a sebészeti beavatkozások volumene nagyjából ismert, azok minőségéről már kevesebbet tudnak biztosan a szakemberek, mi több, posztoperatív halálozási arányokra vonatkozó számok is csupán 29 országra vonatkozóan érhetőek el. A Birminghami Egyetem kutatói ezért az ismert adatok alapján igyekeztek megbecsülni, hogy világszerte hányan veszítik életüket röviddel azután, hogy megműtötték őket. Végeredményben arra jutottak a vizsgálatok, hogy megközelítőleg 4,2 millióan halnak meg a sebészeti beavatkozásokat követő 30 nap folyamán, ami az összes haláleset 7,7 százalékát jelenti.
Ez rendkívül magas szám, amit jól érzékeltet, hogy a humán immunhiány vírus (HIV), illetve az általa kiváltott AIDS , a tuberkulózis ( TBC ) és a malária együttesen sem követel ennyi életet, pedig ezek a betegségek közel 3 millió ember haláláért felelősek világszerte minden évben. Valójában csak a stroke és az iszkémiás szívbetegségek szednek több áldozatot. Dacára ráadásul annak, hogy az alacsony és közepes bevételű országokban igen gyakori, hogy a betegek nem jutnak hozzá a szükséges műtétekhez, a halálesetek fele ezekről a területekről származik. Sőt a kutatók szerint évente további 1,9 millió, azaz összesen 6,1 millió ember halna meg, ha sikerülne az igényeknek megfelelő mértékűre bővíteni a sebészeti szolgáltatásokhoz való hozzáférést a Föld minden részén.
"A sebészet mára a globális egészségügy elhanyagolt mostohafiává vált. Az e célra fordított beruházások csupán a töredékét érik az olyan fertőző betegségek kezelésére áldozott összegnek, mint a malária" - mutatott rá dr. Dmitri Nepogodiev, a Birminghami Egyetem tudományos munkatársa. "Természetesen nem minden posztoperatív halálesetet lehetne elkerülni, de számos beteg megmenthető lenne, ha magasabb lenne a kutatásra, személyzeti képzésre, műszerekre és jobb kórházi felszerelésre fordított befektetés. Annak érdekében, hogy elkerüljük több millió ember halálát, nem elég hozzáférhetővé tenni a sebészeti beavatkozásokat mindenki számára, hanem szükséges a műtétek minőségén is javítani" - tette hozzá.
Forrás: birmingham.ac.uk
