A leghalálosabb műtétek

A sebészet veszélyes volt, ezért évszázadokon át igyekezték elkerülni ezeket a beavatkozásokat Európában. Nem volt érzéstelenítés, ráadásul a fertőzések is sok áldozatot szedtek.

A modern sebészet megjelenéséig az operációkat három tényező akadályozta: a vérzés, a fájdalom és a fertőzés. A páciensek életét tehát maguk a műtétek is fenyegették, hiszen a beteg elvérezhetett közben, iszonyatos fájdalmat kellett eltűrnie, illetve veszélyes fertőzéseket kaphatott. A műtétek nyomán fellépő szepszis, illetve vérmérgezés volt az egyik legsúlyosabb veszélyforrás. (A vérmérgezésről és okairól a HáziPatika.com betegségleírásában is olvashatnak.) Ezért a sebészeti beavatkozásokat évszázadokon át Európában szinte csak végszükség esetén végezték el, például elkerülhetetlenné vált amputáláskor.

Ám ilyenkor nagyon fontos volt a "sebesség" is. Az érzéstelenítés hiánya miatt ugyanis a sebészeknek nem is elsősorban az ügyessége, hanem a gyorsasága vált fontossá a végtagok amputálásánál. Az iszonyatos fájdalmakat nem tudták csökkenteni, ezért lekötözték, lefogták a betegeket, akiket igyekeztek minél gyorsabban megoperálni. (Az amerikai sebészek színes bőrű rabszolgákon végezték el a kísérleti jellegű beavatkozásokat - egyik korábbi cikkünkben is beszámoltunk például a rabszolgákon végzett embertelen immunológiai kísérletekről .)

Ám Európában továbbra is elsősorban a gyorsaság számított a műtéteknél. Robert Liston skót sebész volt kora, a 19. század első fele egyik leggyorsabban dolgozó sebésze. Egy alkalommal 2,5 perc alatt amputált egy lábat - ám a beteg üszkösödés miatt később meghalt. Az esetről a Wéber György, a Semmelweis Egyetem professzora és munkatársai által szerkesztett Műtéttan című könyv leírja, hogy Liston egy fiatal asszisztensének ujjait is levágta a műtét közben, "aki szintén belehalt a sérülésbe". A sebész "áthasította az egyik közel ülő néző kabátját, aki annyira megijedt", hogy "a félelemtől holtan esett össze". Vagyis egyetlen műtét miatt három ember halt meg.

Robert Liston operáció közben
Robert Liston operáció közben (Forrás: Wikipédia)

Teátrális beavatkozás volt a műtét

A tragikus műtét egy furcsa részletre is felhívja a figyelmet: a műtét közelében egy "néző" ült. De hogyan kerülhetett oda? A válasz egyszerű: a sebészet a 19. században egyfajta teátrális beavatkozás volt, a sebészek színházi színpadokhoz, de legalábbis anatómiai bonctermekhez hasonló helyiségekben ("theatrum anatomicumokban") mutatták be és végezték tevékenységüket. Angolul az "operating theatre", vagyis a műtő szó őrzi ezt a régi hagyományt. A modern sebészet egyik legfontosabb eseményére is szinte egy színházi előadás keretében került sor, amikor az amerikai William Morton fogorvos 1846. október 16-án elaltatott egy beteget, és John Collins Warren sebész a nyilvánosság előtt először végzett inhalációs éternarkózisban sebészeti beavatkozást (egy tumort távolított el). Amikor az altatás után a beteg magához tért, kijelentette a közönség előtt, hogy nem érzett fájdalmat - írják Wéberék. Ma már tudjuk, hogy nem Morton és Warren volt az első e téren, mert 1842-ben a szintén amerikai Crawford W. Long már használt étert: szintén egy tumort operált , de nem publikálta a beavatkozás részleteit.

Az altatás mellett két másik felfedezés, illetve metódus is segítette a modern sebészet megjelenését. Wéberék szerint az egyik Semmelweis Ignác aszeptikus, a másik pedig Joseph Lister antiszeptikus gondolkodásmódja volt. Semmelweis a gyermekágyi láz tanulmányozásakor jött rá az orvosok és orvostanhallgatók által terjesztett kórokozók veszélyeire, és kollégáinak is előírta a kézmosást klóros vízben, vagyis a fertőzés megelőzésére törekedett. Mindeközben a Lister-féle antiszeptikus műtéti eljárások forradalmasították a sebészetet az egész világon. Az angol Lister ugyanis olvasta Pasteur elméletét a bacilusokról, és látta a magas halálozást a műtőkben, ezért még a sebbe jutásuk előtt igyekezett elpusztítani a kórokozókat.

Így Lister lett az antiszeptikus sebészet megalapítója, a 19. század utolsó negyedében pedig egyre terjedt metódusa, amely a már bekövetkezett fertőzést igyekezett leküzdeni. A sebbe permetezett például karbolsavat (fenolt), a műtétek előtt megtisztította a kezét, a sebészeti eszközök higiéniájáról is gondoskodott, és antiszeptikus kötéseket is alkalmazott. Wéber tankönyve szépen illusztrálja a gondolkodásbeli különbséget: az aszeptikus iskola sebészei sterilizált köpenyben műtöttek, maszkot, gumikesztyűt használtak, míg Lister frakkban operált, és "a kezéhez tapadt szennyet, vért kabátjába törölte, ami nagyon megnyugtató volt a páciensek számára", ugyanis "minél több megszáradt vér volt egy sebész köpenyén, annál inkább nyilvánvaló volt szakmai tapasztalata".

Semmelweist életében kevés elismerés övezte, a lorddá előlépett Listert viszont a Magyar Tudományos Akadémia is külső tagjává fogadta. 1912-es halála után 11 évvel - talán az első világháború miatt késett meg ennyire az elismerés - Hutyra Ferenc akadémikus méltatta az MTA tagjai előtt 1923. február 23-án.

Hutyra felidézte, hogy 1883 őszén "Joseph Lister, a londoni King's College sebésztanára (...) nejével együtt néhány napra Budapestre jött, hogy itt elsősorban az egyetemi orvosi intézményeket megismerje. Az orvosi fakultás és a budapesti orvosi kar díszes lakoma keretében, az egyetemi ifjúság fáklyásmenettel fejezte ki hódolatát az akkor már világhírű tudós orvos iránt. A meleg ünneplés kellemesen érintette a vendéget, különösen jóleső megelégedésére szolgált azonban (...), hogy az egyetem sebészi és nőorvosi klinikáin már teljes szabatossággal alkalmazták az ő sebkezelési módszerét." Tíz év múlva az MTA Listert külső tagjává választotta, "mint az akkor élt kórbúvárok leghíresebbjeinek egyikét", kinek sebkezelési módszere "az újkori sebészet egyik legnagyobb vívmányának tekinthető".

A fertőzés megelőzése és megszüntetése

Az aszeptikus és az antiszeptikus iskola ma már természetesen könnyen összeegyeztethető, a sebészet és az orvostudomány fejlődésével mind a fertőzés megelőzése, mind pedig a már bekövetkezett fertőzés megszüntetése egyaránt fontossá vált.

Ha igazán komoly műtétre készül egy beteg, akkor az altatóorvossal lesz szinte a legszorosabb a kapcsolata. Az altatóorvos felel a műtét során a páciens jóllétéért és biztonságáért. Kivitelezi a pácienssel egyeztetett anesztéziát, megtervezi a műtét alatti és utáni fájdalomcsillapítás módját. Szükség esetén elvégzi a műtét alatt a vérátömlesztést. Mindezeken túlmenően az esetleges intenzív ellátási igény esetén kezeli a beteget. Tudjon meg többet, kattintson!

Itthon a Magyar Sebésztársaság 110 éve tartott első, alakuló nagygyűlésén is az egyik legfontosabb téma az aszepszis volt. Tauffer Vilmos, aki ekkorra már 2500 hasűri műtétet végzett, a különböző módszereket elemezve megállapította, hogy nem elég csak a halálozási statisztikákat nézni, hanem a morbiditási, azaz megbetegedési százalékokat is érdemes tanulmányozni. 1907-ben így fogalmazott: "az asepsises állapotban operálás alá kerülő betegnél a sebgyógyulás (...) minden zavartól mentesen kell, hogy végbe menjen, mert a hol ez nem így történik, ott a sebészi asepsisben hiba van".

Vagyis Tauffert nem elsősorban a szerinte manipulálható halálozási statisztikák érdekelték, hanem hogy a betegek tényleg komplikációktól mentesen gyógyuljanak a műtéti beavatkozások után.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Dipankrin reklámvideó (X)

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +10 °C
Minimum: -1 °C

A Nyugat-Dunántúlon egész nap derült idő valószínű, másutt viszont erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, de a legtöbb helyen így is többórás napsütésre lehet számítani. Ez alól az északkeleti megyék lehet kivétel, ott tartósabb lehet a felhőzet. Csapadék nem valószínű. A Dunától keletre megélénkül, a Tiszántúlon olykor meg is erősödik az északi szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 13 fok között valószínű. Késő estére 0 és +7 fok közé hűl le a levegő. Hidegfronti hatásokkal kell számolni az arra érzékenyeknek, lesz viszont sok napsütés, ami segíti a D-vitamin termelődését.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra