Az új típusú koronavírus okozta fertőzés vezető rizikótényezői között megtalálhatjuk a szívbetegségeket, ami nem meglepő, lévén az eltelt egy év tapasztalatai rámutattak, hogy a fertőzés a tüdő mellett más létfontosságú szerveket, köztük a szívet is megtámadhatja. Egy friss tanulmány szerint azonban azoknál a fertőzötteknél is felléphet szívelégtelenség, akiknek a kórtörténetében nem szerepel semmilyen szív- és érrendszeri betegség, sőt azok kockázati tényezője sem.
A MedScape orvosi hírportál számolt be a New York-i kutatásról, melynek során 1600 kórházi ellátásra szoruló, igazolt COVID-19-beteg adatait vizsgálták meg a szakértők, és 37 esetben diagnosztizáltak szívelégtelenséget, 8 betegnél úgy, hogy korábban nem állt fent náluk a szívbetegségek kockázata. "Bár az akut szívelégtelenség nem nevezhető gyakorinak a fertőzöttek körében, fontos, hogy az orvosok tisztában legyenek a rizikóval, hiszen a betegség főbb tünetei - különösen a légszomj - hasonlóak lehetnek a koronavírus-fertőzés szimptómáihoz, ami nehezítheti a pontos diagnózis felállítását" - mondta el dr. Anuradha Lala, az Icahn Orvostudományi Egyetem munkatársa. A kutatók eredményeikről az American College of Cardiology című folyóiratban is beszámoltak .
Minden előjel nélkül is bekövetkezhet
A COVID-19-hez kapcsolódóan kialakuló szívelégtelenség gyakoriságának részletesebb elemzéséhez a szakértők újabb 6439 igazolt fertőzött orvosi dokumentációját vizsgálták át, akiket 2020 februárja és júniusa között kezeltek az egyetem klinikáján. A páciensek átlagéletkora 64 év volt, és valamivel alacsonyabb, 45 százalék volt köztük a nők aránya,. A betegek 6,6 százalékánál jelentkezett már szívelégtelenség a fertőzést megelőzően is, és 0,6 százalékuknál alakult ki a kórházi kezelés során - 13 személynél keringési elégtelenség formájában, 5-nél pedig akut koronária szindróma (ACS) lépett fel.
A tanulmány szerzői kiemelték, hogy 8 betegnél (azaz az érintettek 22 százaléknál) sem korábbi szívbetegség, sem annak bármilyen kockázati tényezője nem állt fent, 14 alany (38 százalék) kórtörténetében szerepelt valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedés, és 15-nél (40 százalék) azonosítottak legalább egy szív-érrendszeri rizikótényezőt. Azok a fertőzöttek, akiknél minden erre utaló előjel nélkül alakult ki szívelégtelenség, jellemzően fiatalabbak voltak, mint a már meglévő szívbetegséggel küzdők (átlagosan 43 évesek), több volt közöttük a férfi beteg, és más újonnan diagnosztizált szívelégtelenséggel küzdő betegekhez képest alacsonyabb volt a testtömegindexük , valamint kevesebb társbetegséggel rendelkeztek.
A tanulmányból az is kiderül, hogy az újonnan kialakult szívelégtelenségben szenvedő fertőzöttek nagyobb valószínűséggel szorultak intenzív terápiás ellátásra, mint azok a betegek, akik már meglévő szívbetegség mellett kapták el a SARS-CoV-2-vírust. A halálozási arány ugyanakkor közel azonos volt a két csoport esetében. "Továbbra sem ismert még, hogy a COVID-19 milyen mechanizmusok révén vezet szívelégtelenség kialakulásához, de úgy véljük, a vírusfertőzés okozta károsodások központi szerepet játszhatnak a folyamatban. A fertőzésből felépülteknél elvégzett szív MR-vizsgálatok egyes esetekben fibrózist mutattak ki, ami indokolttá teszi, hogy a betegségen átesettek egészségének alakulását hosszabb ideig kövessék nyomon az orvosok" - magyarázták a tanulmány szerzői, akik azt is hozzátették, eredményeik összhangban állnak azokkal a korábbi kutatásokkal, melyek kimutatták, hogy a COVID-19 összefüggésbe hozható a különféle szívkárosodásokkal.
Emberi jogi és anyagi következményekkel is járna, ha kötelezővé tennék a koronavírus-vakcina igénylését. Ide kattintva bővebben is olvashat arról, miért lenne veszélyes kötelezővé tenni az oltást.
