A szívet is támadja a koronavírus

Egy friss kutatásból kiderült, hogy a SARS-CoV-2, az új koronavírus a szívsejteket is ugyanazon a receptoron keresztül fertőzheti meg, mint amelyik a tüdőben is megtalálható. Ez lehet felelős a COVID-19 szív- és érrendszeri szövődményeiért.

A kutatók kezdetben úgy gondolták, hogy a COVID-19 egy légzőszervi betegség, hiszen olyan tünetei vannak, mint a köhögés és a légszomj. Azonban a koronavírus-fertőzésre vonatkozó legfrissebb bizonyítékok szerint ez a betegség neurológiai és szív- és érrendszeri tüneteket is okozhat . Az orvosok COVID-betegeknél olyan keringési rendszerben bekövetkezett elváltozásokról számoltak be, amelyek vérrögök kialakulásához vezettek, valamint olyan keringési rendszerbeli szövődmények alakultak ki, mint a szívritmuszavar , a szívszövet-károsodás és a szívroham . Széles körű egyetértés van arról, hogy a COVID-19 veszélyes a szív- és érrendszerre, ám az eddig még nem volt világos, hogy ezek a tünetek közvetlenül a vírus miatt jelentkeznek, vagy más betegségfolyamat - például a gyulladás - hatására alakulnak ki.

A SARS-CoV-2 képes megfertőzni a szívsejteket és megváltoztatni a szívritmust.
A SARS-CoV-2 képes megfertőzni a szívsejteket és megváltoztatni a szívritmust. Kép: Getty Images

A Cell Reports Medicine című folyóiratban jelent meg egy új tanulmány, amelyből kiderül, hogy a tudósok kimutatták: a SARS-CoV-2 képes megfertőzni a szívsejteket, és ezzel megváltoztatja a működésüket. Az emberi őssejteken végzett kísérletükből világossá vált, hogy a COVID-19 szív- és érrendszeri tünetei a szívszövet közvetlen megfertőződése miatt alakulnak ki.

A SARS-CoV-2 viselkedése a szívsejtekben

Szívroham és hirtelen szívhalál: mi a különbség? Gyakran felcseréljük ezeket a megnevezéseket, pedig nem szinonimák. Részletek itt .

A tudósok az őssejt egyik típusa, az indukált pluripotens őssejtek (iPSCs) felhasználásával szívsejteket hoztak létre. Az emberi bőrsejtekből nyerték ki az iPSCs sejteket, majd ezeket úgy programozták át, hogy a szervezet bármely sejttípusává képesek legyenek átalakulni. Ezzel a módszerrel egy jól használható eszközt hoztak létre az emberi szervezet betegségeinek kutatására és új kezelések tesztelésére.

Az említett vizsgálatban a kutatók úgy programozták az iPSCs sejteket, hogy szívsejtekké alakuljanak át, majd ezután SARS-CoV-2 vírussal zárták össze őket. Mikroszkóp és genetikai szekvenálási technikák alkalmazásával a tudósok azt figyelték meg, hogy a SARS-CoV-2 közvetlenül képes megfertőzni a szívsejteket. Azt is kimutatták, hogy a vírus gyorsan képes osztódni a szívsejtekben, és ez már egy háromnapos periódus után is képes volt elváltozásokat előidézni a szívsejtek szívütést előidéző képességében.

"Nemcsak azt tisztáztuk, hogy ezek az őssejtből nyert szívsejtek fogékonyak az új koronavírussal való megfertőződésre, hanem azt is, hogy a vírus gyorsan képes osztódni a szívizomsejtekben" - magyarázza a tanulmány vezető szerzője, dr. Arun Sharma, a Los Angeles-i Cedars-Sinai Orvostudományi Központ Regeneratív Gyógyászati Intézetének tudományos munkatársa.

Az ACE2 receptorok szerepe

Fontos megjegyezni, hogy korábbi kutatásokban már bebizonyították, hogy az ACE2 antitestekkel való kezelés képes megakadályozni a SARS-CoV-2 osztódását, és így képes megvédeni a szívsejteket. Ha antitesttel blokkoljuk az ACE2 fehérjét, akkor a vírus már nem tud olyan könnyen hozzákapcsolódni az ACE2 fehérjéhez, és így már nem képes olyan könnyen behatolni a sejtekbe. Ez új kezelési módokhoz is vezethet.

A további kísérletekben a szívsejtekben a megfertőződés előtt és után jelen lévő génekre koncentráltak. Ezek során kimutatták a belső immunválaszt és azokat az antivirális folyamatokat, amelyek segítettek a vírus elleni küzdelemben. Kérdés azonban, hogy miként képes a vírus behatolni a szívbe. A kutatók szerint a behatolás egyik módja az, hogy az angiotenzin-konvertáló enzim 2-t (ACE2) használják erre a célra. Ez ugyanaz a receptor, amelyet a vírus a tüdőszövet megfertőzésére használ.

A kutatási eredmények jelentősége

A kutatók szerint az őssejtből létrehozott szívsejteket arra használhatják a tudósok, hogy új gyógyszerek hatását figyeljék meg, és olyan összetevőket találjanak, amelyek képesek megállítani a szívsejtek megfertőződését. Azonban ennek a módszernek van néhány korlátja is. Például az, hogy az őssejtekből nyert szívsejtek nem egyeznek meg tökéletesen a valódikkal. Ezenkívül a kutatók laboratóriumi edényekben vizsgálták a sejteket, és ez egy elszigetelt környezet, amelyből hiányoznak az emberi szervezetben fellépő immunválaszok.

Mindezek ellenére a kísérletek világosan kimutatták, hogy ezek a sejtek is megfertőződtek a SARS-CoV-2-vel, és ez egybevág azokkal a klinikai adatokkal, amelyek arról tanúskodnak, hogy a COVID-19-ben meghalt emberek szívsejtjeiben jelen volt a vírus - tehát a kutatásoknak óriási jelentősége van.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

D-vitamin
D-vitamin: milyen hatással van a májra, ha minden nap szedjük? Ezt mondják a kutatások
5 megoldás a magas reggeli vércukorszintre – Így lenne érdemes kezdeni a napot
D-vitamin
Sokan rosszkor szedik a D-vitamint – ez az ideális időpont a szakértők szerint
testszag
6 szag, amellyel a test jelzi a betegséget – Ha ezt érzed, irány az orvos!
alvásigény
Életkorod alapján ennyit kellene aludnod naponta
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +29 °C
Minimum: +14 °C

Napos idő várható gomolyfelhőkkel, melyek estére feloszlanak. Csapadékra alapvetően nem kell számítani, legfeljebb az északkeleti határvidéken fordulhat elő egy-egy futó zápor. Az északnyugati, északi szél a délnyugati, nyugati országrész kivételével több helyen megélénkül. Estére a legtöbb helyen mérséklődik a légmozgás, északkeleten ugyanakkor a keletiesre forduló szél élénkülhet meg.A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 28 és 32 fok között várható, de északkeleten pár fokkal alacsonyabb értékeket is mérhetnek. Késő estére 16 és 25 fok közé hűl le a levegő. Kedden már nem érvényesül fronthatás, anticiklon határozza meg időjárásunkat.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Melyik szervünk szűr meg naponta 180 liternyi folyadékot? Teszteld, mennyit tudsz az emberi testről! Minden szervünk nélkülözhetetlen szerepet játszik szervezetünk működésében, mégis számos meglepő érdekességet kevesen ismernek velük kapcsolatban.
kvíz
Milyen panaszokat okozhat a krónikus álmatlanság? Teszteld tudásodat! Mennyit tudsz az alvászavarok tüneteiről? Válaszolj 11 kérdésünkre, és kiderül!