A szívet is támadja a koronavírus

Egy friss kutatásból kiderült, hogy a SARS-CoV-2, az új koronavírus a szívsejteket is ugyanazon a receptoron keresztül fertőzheti meg, mint amelyik a tüdőben is megtalálható. Ez lehet felelős a COVID-19 szív- és érrendszeri szövődményeiért.

A kutatók kezdetben úgy gondolták, hogy a COVID-19 egy légzőszervi betegség, hiszen olyan tünetei vannak, mint a köhögés és a légszomj. Azonban a koronavírus-fertőzésre vonatkozó legfrissebb bizonyítékok szerint ez a betegség neurológiai és szív- és érrendszeri tüneteket is okozhat . Az orvosok COVID-betegeknél olyan keringési rendszerben bekövetkezett elváltozásokról számoltak be, amelyek vérrögök kialakulásához vezettek, valamint olyan keringési rendszerbeli szövődmények alakultak ki, mint a szívritmuszavar , a szívszövet-károsodás és a szívroham . Széles körű egyetértés van arról, hogy a COVID-19 veszélyes a szív- és érrendszerre, ám az eddig még nem volt világos, hogy ezek a tünetek közvetlenül a vírus miatt jelentkeznek, vagy más betegségfolyamat - például a gyulladás - hatására alakulnak ki.

A SARS-CoV-2 képes megfertőzni a szívsejteket és megváltoztatni a szívritmust.
A SARS-CoV-2 képes megfertőzni a szívsejteket és megváltoztatni a szívritmust. Kép: Getty Images

A Cell Reports Medicine című folyóiratban jelent meg egy új tanulmány, amelyből kiderül, hogy a tudósok kimutatták: a SARS-CoV-2 képes megfertőzni a szívsejteket, és ezzel megváltoztatja a működésüket. Az emberi őssejteken végzett kísérletükből világossá vált, hogy a COVID-19 szív- és érrendszeri tünetei a szívszövet közvetlen megfertőződése miatt alakulnak ki.

A SARS-CoV-2 viselkedése a szívsejtekben

Szívroham és hirtelen szívhalál: mi a különbség? Gyakran felcseréljük ezeket a megnevezéseket, pedig nem szinonimák. Részletek itt .

A tudósok az őssejt egyik típusa, az indukált pluripotens őssejtek (iPSCs) felhasználásával szívsejteket hoztak létre. Az emberi bőrsejtekből nyerték ki az iPSCs sejteket, majd ezeket úgy programozták át, hogy a szervezet bármely sejttípusává képesek legyenek átalakulni. Ezzel a módszerrel egy jól használható eszközt hoztak létre az emberi szervezet betegségeinek kutatására és új kezelések tesztelésére.

Az említett vizsgálatban a kutatók úgy programozták az iPSCs sejteket, hogy szívsejtekké alakuljanak át, majd ezután SARS-CoV-2 vírussal zárták össze őket. Mikroszkóp és genetikai szekvenálási technikák alkalmazásával a tudósok azt figyelték meg, hogy a SARS-CoV-2 közvetlenül képes megfertőzni a szívsejteket. Azt is kimutatták, hogy a vírus gyorsan képes osztódni a szívsejtekben, és ez már egy háromnapos periódus után is képes volt elváltozásokat előidézni a szívsejtek szívütést előidéző képességében.

"Nemcsak azt tisztáztuk, hogy ezek az őssejtből nyert szívsejtek fogékonyak az új koronavírussal való megfertőződésre, hanem azt is, hogy a vírus gyorsan képes osztódni a szívizomsejtekben" - magyarázza a tanulmány vezető szerzője, dr. Arun Sharma, a Los Angeles-i Cedars-Sinai Orvostudományi Központ Regeneratív Gyógyászati Intézetének tudományos munkatársa.

Az ACE2 receptorok szerepe

Fontos megjegyezni, hogy korábbi kutatásokban már bebizonyították, hogy az ACE2 antitestekkel való kezelés képes megakadályozni a SARS-CoV-2 osztódását, és így képes megvédeni a szívsejteket. Ha antitesttel blokkoljuk az ACE2 fehérjét, akkor a vírus már nem tud olyan könnyen hozzákapcsolódni az ACE2 fehérjéhez, és így már nem képes olyan könnyen behatolni a sejtekbe. Ez új kezelési módokhoz is vezethet.

A további kísérletekben a szívsejtekben a megfertőződés előtt és után jelen lévő génekre koncentráltak. Ezek során kimutatták a belső immunválaszt és azokat az antivirális folyamatokat, amelyek segítettek a vírus elleni küzdelemben. Kérdés azonban, hogy miként képes a vírus behatolni a szívbe. A kutatók szerint a behatolás egyik módja az, hogy az angiotenzin-konvertáló enzim 2-t (ACE2) használják erre a célra. Ez ugyanaz a receptor, amelyet a vírus a tüdőszövet megfertőzésére használ.

A kutatási eredmények jelentősége

A kutatók szerint az őssejtből létrehozott szívsejteket arra használhatják a tudósok, hogy új gyógyszerek hatását figyeljék meg, és olyan összetevőket találjanak, amelyek képesek megállítani a szívsejtek megfertőződését. Azonban ennek a módszernek van néhány korlátja is. Például az, hogy az őssejtekből nyert szívsejtek nem egyeznek meg tökéletesen a valódikkal. Ezenkívül a kutatók laboratóriumi edényekben vizsgálták a sejteket, és ez egy elszigetelt környezet, amelyből hiányoznak az emberi szervezetben fellépő immunválaszok.

Mindezek ellenére a kísérletek világosan kimutatták, hogy ezek a sejtek is megfertőződtek a SARS-CoV-2-vel, és ez egybevág azokkal a klinikai adatokkal, amelyek arról tanúskodnak, hogy a COVID-19-ben meghalt emberek szívsejtjeiben jelen volt a vírus - tehát a kutatásoknak óriási jelentősége van.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

autizmus korai jelei
Ezek az autizmus első jelei – Már egészen kicsi korban megmutatkozhat
baleset
Filléres jégmentesítő trükk: sokáig tisztán tartja a járdát – Egyszerű konyhai eszközökkel megoldható
beltéri levegő
Így betegít meg télen a saját lakásod – 5 jel, hogy az otthonod a ludas
leszokás az alkoholról
Így hat a külsődre, ha nem iszol több alkoholt – Pár nap után már látható a változás
normál vércukorszint
Meddig egészséges a vércukorszint? – Így értelmezheted a laborleleted
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: -2 °C
Minimum: -11 °C

A zúzmarás köd, illetve a rétegfelhőzet kiterjedése napközben csökken, javulnak a látási viszonyok, egyre több helyen kisüthet a nap. Azonban maradhatnak tartósan borult körzetek is - főleg az Alföldön, a főváros térségében és a Dunántúl egyes tájain. Végig derült, napos idő nagyobb eséllyel az északkeleti határvidéken, valamint a Dél-Dunántúl nagyobb részén lehet jellemző. Legfeljebb a borult, ködös vidékeken fordulhat elő jelentéktelen hószállingózás, ónos szitálás. A jellemzően keleti, délkeleti szél többnyire gyenge vagy mérsékelt marad, legfeljebb Sopron környékén élénkülhet meg időnként. A csúcshőmérséklet -7 és +1 fok között valószínű. Ebben a helyzetben nem beszélhetünk fronthatásról, de a nagy hőingadozásnak vannak orvos- és humánmeteorológiai hatása, amik részben attól függnek, hogy valaki a tartósan ködös–borult, illetve a napos–derült területeken tartózkodik.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

digitális detox
Digitális detox: csak a fiataloknak fontos. Igaz vagy hamis? – Teszteld a tudásod!

Az okostelefonok, tabletek, laptopok, tévék az életünk részei, azonban mind fizikai, mind mentális egészségünket megterhelhetik, ha nem tudatosan használjuk őket. Kvízünkben tesztelheted a tudásodat a témáról, illetve a digitális detoxról.

D-vitamin
Melyik ételünkben van sok D-vitamin? – Teszteld a tudásod!

A D-vitamin az egyik legfontosabb zsírban oldódó vitamin, amelynek hiánya komoly egészségügyi következményekkel járhat. Kvízünk segítségével kiderítheted, mennyire pontos a tudásod ezzel az értékes vitaminnal kapcsolatban.