Az éjszakai műszakban dolgozók sokkal jobban megterhelik a szervezetüket, ez pedig hosszú távon komoly betegségek kialakulását is előidézheti. Korábban már igazolták, hogy az éjszaka dolgozóknál jó néhány hormon (az inzulin, a leptin és a kortizol) termelődése megváltozik , amelyek többek között a testsúly szabályozására is hatással vannak. Egy friss kutatás szerint azonban az asztma kialakulására is hatással van, hogy mennyi műszakot vállalunk éjszaka.
Így hat az asztmára az éjszakai műszak
A fejlett világban körülbelül minden ötödik alkalmazott állandóan, vagy időnként éjszakai műszakban dolgozik, tehát a probléma rengeteg embert érinthet. Évezredek alatt az alvási és ébrenléti ciklusaink a természetes fényhez igazodtak, tehát világosban aktívak voltunk, éjszaka pedig pihentünk. A váltott műszakos munka következtében azonban az ember belső testórája (cirkadián ritmus) "félrekalibrálódik" és nincs többé összhangban a nappalok és éjszakák váltakozásával. Ez az eltérés különféle anyagcserezavarokat okozhat, illetve a szív- és érrendszeri betegségek és a rák fokozott kockázatával jár.
Megfigyelték, hogy az asztma tünetei is felerősödhetnek, illetve csillapodhatnak a különböző napszakokban. Emiatt a kutatók azt szerették volna megtudni, hogy az éjszakai műszakban végzett munka is fokozhatja-e az asztma kockázatát és annak súlyosságát. Kíváncsiak voltak továbbá arra is, hogy a pacsirta (vagyis a korán kelő), illetve bagoly (vagyis a későn fekvő, este aktívabb) típusú emberek egészségét máshogy befolyásolja-e az állandó éjszakázás.
Hogy kiderítsék, áttekintették az Egyesült Királyság Biobankjának 286 825 résztvevőjének egészségi adatait. A vizsgált emberek 37 és 72 év közöttiek voltak, legtöbbjük (83 százalék) hagyományos munkaidőben, 17 százalék pedig váltott műszakban dolgozott, ez utóbbi csoport fele (51 százalék) rendszeresen vállalt éjszakai műszakot is.
Az eredmények szerint az éjszakai műszakban dolgozók egészségi állapota általánosan is rosszabb volt, mint a nappali munkavállalóké. A vizsgált személyek nagyjából 5 százaléka küzdött asztmával, összesen 14 238 ember. Az életkor és a nem, valamint az egyéb potenciálisan befolyásoló kockázati tényezők széles körének figyelembevétele után a kutatók arra jutottak, hogy az éjszakai műszakban dolgozóknál 36 százalékkal nagyobb a közepes vagy súlyos asztma előfordulásának veszélye a nappali munkaidőben dolgozókhoz képest. Az asztma jellegzetes tünetei, például a sípoló, nehéz légzés is 11-18 százalékkal volt magasabb az éjszakai műszakban dolgozóknál, illetve a gyengébb tüdőfunkciók is 20 százalékkal nagyobb arányban jellemezték ezt a csoportot.
