Tudományos érdekességek

A mesterséges intelligencia pontosabban jósolja meg a petefészekrákos betegek prognózisát, mint a jelenlegi módszerek - állapították meg brit és ausztrál kutatók.

"Bio pillanatragasztót" találtak egy laposféregben az Adria homokjában. A felfedezés egy új, a korábbiaknál biztonságosabb orvosi ragasztóanyag előállításának alapozhat meg.

Mindennapjaink szerves részét képezi a cukor, ételeink és italaink jelentőse része elképzelhetetlen nélküle. Igen összetett folyamat vezet azonban odáig, hogy a nádcukorból és a cukorrépából édes kristályok váljanak.

Miért leszünk idegesek, ha kutyaugatást, főként, ha a szomszéd kutyájának ugatását halljuk? Többek között erre a kérdésre keresték a választ az ELTE etológiai tanszékének kutatói legújabb tanulmányukban.

Vannak alkalmak, amikor bármit megtennénk, hogy ne kelljen átélnünk a másnaposság gyötrelmeit. Ilyenkor megesik, hogy odafigyelünk rá, milyen sorrendben isszuk a különféle szeszes italokat. De vajon tényleg működik ez a praktika?

Az embereknél alkalmazott, elhízás elleni gyógyszerrel csökkentették az egyiptomi csípőszúnyog nőstényeinek "vérszomját" amerikai kutatók, akik szerint a módszer hatékony eszköz lehet a rovarok által terjesztett betegségek elleni harcban.

A könnyeknek három típusát különböztetjük meg, arra pedig több lehetséges magyarázat is ismert, hogy miért sírunk mi, emberek.

Manapság már igen fejlett az orvostudomány, így nagyon sok információ áll rendelkezésre a szervezetünkről és az egészségünkről. Ezek közül néhány igencsak meglepő.

A dohányzás káros hatásaival foglalkozó tanulmányokkal már eddig is könyveket lehetett megtölteni. Most azonban a cigaretta újabb veszélyes tulajdonságára derült fény.

A kávé ízét sokan szeretik, de a hátteréről kevesen tudnak. Egy új tanulmány viszont kiderítette, hogy ugyanaz a baktérium adja meg a napindító feketénk alapízét, amelyet a káposzta savanyításánál is használnak.

Egy új elmélet szerint a proto-humán törzsek így szelídítették meg saját magukat.

A kétnyelvű családi környezet előnyei már a hathónapos kisbabáknál megmutatkoznak: egy új kutatás szerint kitartóbb a figyelmük, mint az egynyelvű családba született babáknak.

Vannak emberek, akik már attól is híznak, ha csak ránéznek egy szelet tortára, és olyanok is, akik gyakorlatilag bármiből bármennyit ehetnek. Lehet, hogy megvan a válasz arra, hogy ez miért van így.

Az éghajlatváltozás egy eddig nem sejtett módon is hat ránk: átalakítja szaporodásunkat.

Azoknak a férfiaknak is lehet dús szakálluk, akik szinte már teljesen megkopaszodtak - a két szőrzet között ugyanis jelentős különbségek vannak.

A popzene sokat változott az idők során, és a 2019-es dalok észrevehetően különböznek az 1960-as és 1970-es évek számaitól. De nemcsak a zene lett más: egy új kutatás szerint a dalszövegek is változtak, dühösebbek és szomorúbbak lettek.

Génszerkesztéssel olyan tyúkokat hoztak létre a skóciai Roslin Intézetben, amelyek tojása ízületi gyulladást és a rák néhány típusát gyógyító szerek alapanyagát tartalmazza.

Minél többet hallgatjuk kedvenc dalunkat, idővel annál könnyebben meg is utálhatjuk.

Újabb érvet találtak tudósok a cukorfogyasztás ellen: egy átfogó amerikai tanulmány kapcsolatot talált a cukros italok fokozott bevitele és a krónikus vesebetegség kialakulása között.

Hogyan tarthatjuk melegen a testünket a legnagyobb hidegben is? Szakértők adnak néhány hasznos tippet.

A férfiak a világ legtöbb országában rövidebb élethosszra számíthatnak, mint a nők. Miért van ez így?

Az ízlelőbimbók mindenhol ott vannak a szájüregünkben, nem csak a nyelvünkön. Nagyon sok van belőlük, szabad szemmel nem láthatóak, és egyenként 50-100 sejtet tartalmaznak, amelyek az ételek ízének érzékelését végzik.