Ma egy átlagos magyar nő 79 évig él, míg a férfiaknál hét évvel kevesebb, 72 év a várható élettartam. A statisztikák szerint ez a nagyjából 10 százalékos különbség a világ nagy részén megfigyelhető a két nem között, kivéve néhány olyan országot (Mali, Burkina Faso vagy Sierra Leone), ahol a nők jogaik korlátozása miatt megfelelő orvosi ellátásban sem részesülnek. Nagyjából kétszáz évre visszamenőleg vannak megbízható statisztikák az emberek élethosszáról, és a férfiak már akkor is rövidebb élethosszra számíthattak. Az Index cikke összefoglalta, mi az oka ennek a különbségnek.
Másfél-két évszázaddal ezelőtt a háborúk és az ipari korszak embertelen munkakörülményei mind azzal jártak, hogy a férfiak korábban haltak meg. Napjainkban pedig a férfiak egészségtelenebb életvitele is hatással lehet a statisztikákra: ők ugyanis a nőknél bizonyítottan több alkoholt fogyasztanak, gyakrabban dohányoznak, és az étrendjük is rosszabb.
A kutatások szerint azonban ezek együttesen sem magyarázzák ezt a nagy különbséget a várható élettartam tekintetében. Ráadásul a legközelebbi rokonainknál, a csimpánzoknál, orangutánoknál és a gorilláknál is megfigyelhető ez a tendencia, amelynél nem lehet életmódbeli tényezőkre fogni a hímek rövidebb élethosszát. Több elmélet is létezik arról, hogy a nőknek milyen biológiai előnyeik vannak, amelyek hosszabb életet biztosíthatnak nekik - ezek valószínűleg együttesen fejtik ki hatásukat.
Eltérő hormonok
A leginkább elfogadott teória a nemi hormonokat nevezi meg az elsődleges felelősként. A férfias külsőért felelős tesztoszteron rövid távon megerősíti ugyan a szervezetet, de idősebb korra növeli a keringési betegségek, a magas vérnyomás, az érszűkület és egyes ráktípusok kialakulásának a veszélyét.
A menstruációs ciklus szabályozásáért is felelős ösztrogén viszont antioxidáns hatású, vagyis képes megkötni bizonyos káros anyagokat, amelyek így nem tudják károsítani a sejteket. Persze, a férfiakban is van ösztrogén, ahogy a nőkben is tesztoszteron - arányuk azonban eltérő, ami miatt a nők szervezete hosszú távon ellenállóbb.
A két X kromoszóma
A nőknek két X kromoszómájuk van, szemben a férfiakkal, akiknek egy X és egy Y. Az egyik elmélet szerint emiatt ellenállóbbak különféle betegségekkel, rendellenességekkel, mutációkkal szemben, hiszen minden génjükből van egy "tartalék".
"Kocogó szív" hipotézis
Mások az eltérő szívritmussal magyarázzák a különbségeket. A nők szívverése a menstruációs ciklus második felében felgyorsul, és nyugalmi állapotban is majdnem olyan pulzusuk van, mint könnyed kocogás közben. Szívük emiatt edzettebb a férfiakénál, így a keringési betegségekre is kevésbé érzékenyek.
