Kihívója akadt a szívószálaknak
A cigaretta nem csak addig káros az elszívójára és a környezetére, amíg füstöl. A természetre például eldobált cigicsikkek formájában jelenti a legnagyobb veszélyt.
Bár az utóbbi években több ország is felvette a harcot a környezetszennyezés és a műanyaghulladékok ellen, úgy tűnik, a valódi ellenséget eddig figyelmen kívül hagyták. A legnagyobb gondot ugyanis nem a zacskók és szívószálak jelentik, hanem a szintén műanyagból lévő szűrők, amelyekből évente 4,5 milliárdot dobálnak el világszerte - írja cikkében az Index.
A szűrők eredettörténete
A füstszűrők története az 1950-es évekig nyúlik vissza, amikor a nagy amerikai dohánygyártó cégek elkezdtek kísérletezni a szűrővel ellátott cigarettákkal. Az első problémák már az alapanyag megálmodásánál felmerültek: a gyapjút és a pamutot elég hamar kihúzták a listáról, de a krepp papíros, azbesztes változat sem lett túl sikeres. Végül a cellulóz-acetátot választották a szűrők alapanyagának: a mai napig ezt használják a gyártók.
A fejlesztés célja az volt, hogy az emberek kevésbé aggódjanak a tüdőrák miatt. A kutatók a kátrány kiszűrésére törekedtek, ezt azonban csak laboratóriumi környezetben sikerült megoldani. A dohányosok ugyanis az új szűrőkkel ellátott cigarettákba többször és erősebben szívtak bele, így nem sokat számított a műanyag filter.
Látszatmegoldás
A hatvanas évek közepére aztán feladták a törekvéseket, hogy olyan szűrőt tervezzenek, amely kiszűri a nikotint, a kátrányt és a káros gázokat, de közben megtartja a cigaretta élvezeti hatását (amely pont a nikotin, a kátrány és a káros gázok miatt van). Így már nem is a szűrők hatékonyságára figyeltek, hanem inkább arra, hogy fenntartsák a látszatát, hogy ezzel valóban kevesebb káros anyag jut a dohányzók szervezetébe.
Egy 2010-es tanulmány szerint ezzel csak a tüdőrák leggyakoribb típusa változott: a laphámrák helyett most már az adenokarcinóma fordul elő leginkább. Az Egészségügyi Világszervezet szerint pedig a szűrők miatt vált kevésbé megterhelővé a dohányzás - ezért aztán még könnyebb rászokni.
Veszélyes hulladék
A közhiedelemmel ellentétben a cellulóz-acetátból készült szűrők nem bomlanak le gyorsan, sőt akár több mint 10 évig egyben maradhatnak. A dohánytermékből korábban kiszűrt anyagok viszont kioldódnak a csikkekből, és veszélyt jelentenek a vízi élővilágra.
Ennek kockázatát vizsgálva kiderítették, hogy a vízbe került csikk közvetlen közelében lévő halak nagy része már 96 óra elteltével elpusztul. De akár egyetlen cigarettavég is képes annyira beszennyezni 7 és fél liter vizet, hogy a benne élő vízibolhák elpusztuljanak.
Ezeken kívül idővel a műanyag szűrők is mikroműanyaggá esnek szét, amely könnyen bekerül a táplálékláncba, így a mi tányérunkon lévő ételekbe is. Ennek pontos hatásaival viszont még nem vagyunk tisztában. Ennek ellenére a világszerte gyártott cigaretták szűrőinek kétharmadát a mai napig a földre dobálják a dohányzók .
