Fogalmunk sincs arról, mi él a bőrünkön
Az elmúlt években számos kutató írta le az emberi bőrön élő baktériumokat. A University of Pennsylvania kutatói mBio szaklapban publikált tanulmányából viszont asz derül ki, hogy az egészséges emberi bőrön élő viromban, víruspopulációban található DNS-vírusok legtöbbje olyan, mint a csillagközi "sötét anyag": csak annyit tudunk róluk, hogy sok van belőlük.
DNS-hibajavítás az új rákterápia kulcsa
Vértessy Beáta és munkatársai az MTA Természettudományi Kutatóközpontban és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen azt vizsgálják, hogyan lehetne feltárni a DNS ma még rejtett hibáit, amelyekre személyre szabott tumorkezelést lehet alapozni.
Okosabb, akinek nagyobb az agya?
Az "okosságot" rendkívül nehéz mérni, így azt sem könnyű meghatározni, hogy mi mindentől függnek a kognitív képességek, illetve az intelligencia. A legújabb kutatási eredmények azonban egyértelműen megállapították, hogy van valami, amitől biztosan nem függ az intelligencia, ez pedig az agy mérete.
Köszönik, jól vannak a spermadonortól származó gyerekek
A Cambridge University kutatása szerint azoknak a gyerekeknek, akiket egyedülálló anyák nevelnek és spermadonoroktól származnak, nincsenek nagyobb társas, pszichológiai és érzelmi problémáik, mint azoknak, akik tradicionális családokban nevelkednek - írja a The Telegraph.
Így ismeri fel a Parkinson-kórt egy magyar program
A beszélő hangja alapján a Parkinson-kór felismerésére alkalmas algoritmust fejlesztettek ki a Szegedi Tudományegyetem kutatói egy nemzetközi beszédtechnológiai versenyre. Ezen minden évben 20-25 nemzetközi csapat indul, idén az SZTE kutatói bizonyultak a legjobbnak.
Ez a jó emlékezet titka
Ha emlékezni akarunk valamire, hangosan ki kell mondanunk, állítja egy új kanadai tanulmány. A Montreal University 44 önkéntessel végzett anyagából kiderül, hogy azon emberek memóriája, akik hangosan kimondják mindazt, amire emlékezniük kell, sokkal jobb azokénál, akik csendben teszik mindezt.
A Bayer is csatlakozott a Fény Nemzetközi Évéhez
A Bayer Hungária tavaly októberben indította "Making Science Make Sense" (MSMS) Tudáspont természettudományokat népszerűsítő oktatási programját, amely idén csatlakozik a Magyar Tudományos Akadémia által gondozott A Fény Nemzetközi Éve 2015 eseménysorozathoz.
Felfedezték a test kémiai naptárát
Fény derült arra a mechanizmusra, amellyel a szervezet az évszakok változását követi. A kutatók által csak "kémiai naptárnak" nevezett rendszerről a Current Biology szakfolyóiratban publikált anyagban értekeznek a University of Manchester és a University of Edinburgh kutatói.
Hatékonyabbá válhat a migrén kezelése
A migrén az európai lakosság közel 15 százalékát érinti, ugyanakkor a rohamokban jelentkező, féloldali fejfájás szindróma gyógyszeres kezelése nem mindig kielégítő. Egy nemzetközi kutatócsapat tagjaiként most szegedi kutatók tesztelik az új gyógyszerjelölt-vegyületeket.
A látási viszonyok javulnak. A délnyugati országrészben tovább csökken a felhőzet, de a határ közelében maradhatnak tartósan borult tájak, illetve napközben az északkeleti harmadban is befelhősödik az ég. Másutt az időszakosan megnövekvő, átmenetileg akár meg is vastagodó fátyolfelhőzet mellett általában többórás napsütés várható. Csapadék nem valószínű. Az északnyugati szelet néhol élénk lökések kísérhetik.A legmagasabb nappali hőmérséklet 2 és 7 fok között várható. Késő estére -4 és +3 fok közé hűl le a levegő. Időjárásunkat ezekben a napokban anticiklon alakítja. Számottevő fronthatás legközelebb vasárnap érvényesülhet, amikor észak felől egy hidegfront éri majd el várhatóan a térséget.