Atlasz készült az agyról: mire jó?

A Max Plank Intézet göttingeni biokémiai kutatóközpontjában első alkalommal határozták meg az agy teljes fehérjekészletét egy felnőtt egér agyában. A kutatás komoly adalékokkal szolgálhat az emlősök idegrendszeri működésének megértéséhez.

Az agy funkcióinak megértését kutatva, a göttingeni tudósok elsőként számszerűsítették a teljes fehérjekészletet (proteom) a felnőtt egerek agyában. Az információkat, hogy melyik fehérjéből hány található a különböző sejttípusokban és agyi régiókban, egy fehérjeatlaszban foglalták össze.

Az agy több száz milliárd összekapcsolódott sejtből áll, amelyek kommunikálnak egymással. A különböző sejttípusok különböző funkciókra szakosodtak. Az idegsejtek továbbítják és dolgozzák fel a külső ingereket, különálló gliasejtek látják el őket tápanyagokkal, szabályozzák a vér áramlását az agyban, segítenek az idegsejtek rostjainak elszigetelésében, és feladatokat teljesítenek az immunrendszerben is.

Elkészült az agy fehérjetérképe

A sejteket funkcionális építőelemei a fehérjék . Úgy működnek, mint apró, molekuláris méretű gépek, és megadják a sejtek felépítését. A fehérjemolekulák szintéziséhez szükséges információkat a DNS és az RNS kódolja. Az agy e biomolekuláit már széles körben vizsgálták. Eddig azonban nem volt ismert, hogy milyen és mennyi fehérjét állítanak elő a különböző, nagyon specializált sejtek – szögezte le Mikael Simons neurológus. Matthias Mann Martinsried kutatásvezető és csapata továbbfejlesztették a tömegspektrometria technológiáját, hogy gyorsan, reprodukálhatóan és számszerűsíthetően profilírozhassák az agyi fehérjéket.

Ki tudták mutatni, hogy mintegy 13 ezer különböző fehérje található a felnőtt egerek agyában. A fehérjék mennyisége a különböző sejttípusokban és agyi régiókban már megtalálhatóak a közelmúltban létrehozott fehérje atlaszban a mousebrainproteome.com címen. A fehérje bemutatott adatok alapján öt különböző sejttípus azonosítható az egéragy tíz régiójában.

Ez a proteom vizsgálat gazdag forrása lesz azoknak az elemzéseknek, amelyek az agy fejlődését és működését kívánják feltárni. „Meglepő módon a fehérjéknek csak a 10 százaléka sejttípus-specifikus. Ezek a sejt-specifikus fehérjék többnyire a sejt felszínén találhatók” – jegyezte meg Kirti Sharma, a kutatást leíró tanulmány vezető szerzője. A nagy többség – az összes fehérje 90 százaléka – megtalálható minden sejttípusban.

Forrás: Medicalexpress.com

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

paradicsom
Naponta eszel paradicsomot? Ilyen változásokat okozhat a szervezetedben
Magas koleszterin: ezeknek a tévhiteknek sokan bedőlnek – Íme a kardiológusok tippjei
Ez a vitamin segíthet megelőzni a cukorbetegséget – Nem árt azonban vigyázni vele
Súlyosan károsíthatja a bélflórát, mégis sokan eszik naponta
viszketés
Nem múló viszketés: rákot jelezhet? – Íme az onkológus tanácsa
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +30 °C
Minimum: +17 °C

Lassan csökken a felhőzet, és túlnyomóan derült vagy gyengén fátyolfelhős idő várható. Csapadék nem lesz. A keleti, északkeleti szél időnként megélénkül, a Bakonyban hajnalban olykor meg is erősödik.A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 14, 19 fok között, a hidegre hajlamos szélvédett helyeken 10, a szelesebb részeken 20 fok körül alakul. Bár csütörtökön nem érvényesül fronthatás, a felerősödő hőség igen megterhelő lehet.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
A vese bontja le az alkoholt. Igaz vagy hamis? – Teszteld, mennyire ismered a szerveid Mennyire ismered saját tested működését? Ismered belső szerveid főbb funkcióit? Teszteld anatómiai tudásod kvízünk segítségével!
kvíz
A barna cukor jobb, mint a fehér. Igaz vagy hamis? – Tedd próbára tudásod kvízünkben! Tényleg egészségesebb a barna cukor? A gluténmentes étrend mindenkinek jobb? Teszteld, mennyire ismered az egészséggel kapcsolatos tévhiteket!