Tudományos érdekességek

Egy most közzétett tanulmány szerint az aerob testmozgás növeli a neuron tartalékokat a hippokampuszban, az agynak azon a területén, amely a tanulásért felelős.

Az omega-3 zsírsavak egészségre gyakorolt hatása széles körben ismert. Azonban hogyan lehet ezeket a tápanyagokat leghatásosabban a szervezetbe vinni, és van-e káros hatásuk? Ezekre a kérdésekre norvég kutatók keresték a választ.

Egy magyar kutatócsoport messze túllép a retinaimplantátumok lehetőségein, és egyenesen az agyat veszi rá arra, hogy lásson. Fényérzékeny idegsejtek, optogenetikai forradalom és az agyra nyitott ablak: összefoglaló Rózsa Balázs, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet csoportvezető kutatójának élvonalbeli kutatásáról, mely egyszer a vakoknak is visszaadhatja a látás élményét.

Az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium (EMBL) tudósai felfedezték azokat az idegi mechanizmusokat az egerek agyában, amelyek azt jelzik, hogy éppen olyan aktívan felejtünk, mint ahogy tanulunk.

Nemrégiben röppent fel a hír, hogy az olimpia közeledtével nem árt a versenysportban egy újfajta doppingra figyelni, terjedőben van ugyanis a neurostimuláció. Erről a technikáról korábban csak a szuperkatonák létrehozására tett erőfeszítésekkel kapcsolatban lehetett hallani. De könnyen lehet, hogy az idegek kiszámított ingerlése a polgári életben - például az üzleti tárgyalásokon - is felbukkan.

Kutatóknak sikerült szekvenálniuk egy részét annak az emberi DNS mintának, amelyet egy 430 ezer éve élt elődünk fogaiból és combcsontjából sikerült kinyerni. Az Észak-Spanyolországban megtalált maradványok a legrégebbi DNS-t szolgáltatták, ez átrajzolhatja az emberi faj evolúciós fáját.

Március 18-a az alvás világnapja volt. De akár az ébredésé is lehetne, ha kiderülne, hogy az ember is képes téli álmot aludni, mint a medvék, a sündisznók vagy a mormoták. De a hibernáció rendkívül bonyolult folyamatr, amelyhez az egyes fajokat talán az evolúciós évmilliók vezették el.

Újabb mérföldkőhöz érkezett az utóbbi évek egyik meghatározó egészségügyi irányzata, az őssejtkutatás. Kiderült ugyanis, hogy a koraszülött csecsemők vizelete nagy számban tartalmaz őssejteket, amiket különböző gyógyítási módszerekre, például az átültetésre már egyébként nem alkalmas vesék "újraindításához" lehet majd felhasználni.

A University of Sussex tudósai felfedezték, hogy az egyes szervek alkotórészei különbözőképpen növekszenek, ha a test mérete megváltozik.

Akinek gyors a koffeinlebontási képessége, annak olykor több kávéra van szüksége ahhoz, hogy friss maradjon.

A nők mindig is rejtélyesek voltak, elsősorban a férfiak számára, akik még nem kaptak választ a nyugtalanító kérdésre, hogy miért annyira mások a nők. Ma már azért közelebb vagyunk a titkok megfejtéséhez.

A szexuális aktivitás beindítja azokat a fiziológiai változások a szervezetben, amely növeli a nők esélyét a teherbeesésre, még a peteérési perióduson túl is - állítják az Indiana Egyetem kutatói.

Bebizonyosodott a bőrünk külső rétegéről, hogy nem csak egy passzív védelmi akadály a testünk felszínén - ahogy korábban gondolták -, hanem jelentős szerepe van például a viszketés érzékelésében. Az irritáció ennek alapján gyógyítható is.

Új ultrahangos képek jelentek meg, amelyeken az látható: mennyire káros a dohányzás a mit sem sejtő magzatok számára. A dohányzó anyák méhében fejlődő magzatok ugyanis sokkal többször érintik meg szájukat és arcukat, mint a nem dohányzó anyák magzatai.

Arcunk formája, mérete, színe fontos információkat közölhet másoknak személyiségünkről, egészségünkről, szexualitásunkról - persze, ha képesek meglátni a jeleket.

Minden ember fél. Ez jó, mert a félelem véd a veszélytől. Sőt! Számos szakértő szerint éppen azért létezik ma az emberiség, mert őseink közül azok élték túl a kardfogú tigriseket, akik nem álltak le velük birkózni, hanem egyszerűen elszaladtak. És utána ők nemzettek utódokat, nem a "birkózók".

Dacára annak, hogy a szervátültetés már szinte rutinműtétnek bizonyul, mégis rengeteg ember van gyakorlatilag halálra ítélve, mert teste nem fogadja be az új szervet.

A jövőben a betegek genetikai háttere nagyban meg fogja határozni azt, hogy milyen módszerekkel és dózis mellett kezelik a daganatos megbetegedéseket.

Egy DNS-helyreállító fehérje mutációja miatt hal meg sok gyermek és fiatal agydaganatban. Új kutatási eredmények reményt adnak rá, hogy gyógyszeresen lehessen kezelni ezt a bajt, javítva a betegek túlélési esélyeit.

Mindannyian ismerünk embereket, akiknek alaptalanul túlságosan nagyra nőtt az egójuk. Nagyképűek, önhittek, pökhendiek. De honnan származik ez az önértékelési zavar?

Sokat tehetünk azért, hogy megváltoztassuk étrendünket vagy edzéstervünket, de vércsoportunk születésünktől kezdve olyan marad, amilyennek születtünk.

Hallott már arról, hogy valakinek három mellbimbója van vagy egy sem? Arról, hogy léteznek úgynevezett mellbimbó protézisek? Vagy arról, hogy a férfiak melle is képes a tejelválasztásra? Íme 7 érdekes tény a mellbimbóról.