Alhat-e az ember téli álmot?

Március 18-a az alvás világnapja volt. De akár az ébredésé is lehetne, ha kiderülne, hogy az ember is képes téli álmot aludni, mint a medvék, a sündisznók vagy a mormoták. De a hibernáció rendkívül bonyolult folyamatr, amelyhez az egyes fajokat talán az evolúciós évmilliók vezették el.

A téli álmot alvó állatok minimalizálják a testi funkcióikat, és a zsírtartalékaikból fedezik a szükséges energiát. Az ember valaha képes lehet-e magát ezen a módon hibernálni?

Ez a kérdés a hideg és kellemetlen időjárással múló évszakok átalvásának vágyán túl azért került elő, mert át kell hidalni az űrutazások hosszú, tétlenségre kárhoztató szakaszait. Márpedig a belátható jövőben bekövetkező Mars expedíció is nyolc hónapot vesz igénybe a jelenlegi technológiák mellett. Az Európai Űrügynökség (ESA) például már dolgozik azon, hogy az embereket a stasis, a testi működés tétlenségének állapotába juttassa.

Az önmaguk hibernálására képes állatok példáját akár emberek is követhetnék. Ez életmentő és sürgős műtéteknél rendkívüli fontosságú lehet. Kattintson! Az állatvilágban a hibernáció akkor következik be, ha táplálékszegény időszak következik, s ébrenlét sokkal több energiába kerülne, mint a téli álom. Technikailag ez azt jelenti, hogy csökkentett anyagcsere folyik, az élőlény testének kémiai reakciói lelassulnak, lassul a szívverés, a légzés és az energiafogyasztás is, s mindezek miatt drasztikusan csökken a testhőmérsékletet is.

Ez a kábult állapot azonban nem csak a téli álommal jelentkezik. A gyors életritmusú állatfajoknál (például az egereknél vagy a kolibriknél) bekövetkezhet minden nap pár órára, amikor energiamegtakarításra van szükség. A sün, a mormota meg a medve ezzel szemben átalussza a telet, ami már valóban hibernáció.

Az embereknél is lehetséges a téli álom?

Az a tény, hogy a nagyobb emlősök képesek hibernálódni, azt jelzik, hogy elméletileg az ember számára sem volna túl energiaigényes belépni a mélyálomba. Azaz nincs evolúciós akadálya az ilyen állapot elérésének, hiszen az emlősök széles köre képes rá – állítja Vladyslav Vyazovskiy, az Oxfordi Egyetem neurológusa, a ESA szakértője.

Az ellenőrzött hipotermiát és metabolizmust már széles körben alkalmazzák a klinikai gyakorlatban, például a szívműtétek alatt vagy stroke után, amikor a vér áramlásának lassításával védik a szöveteket a károsodástól. A testhőmérséklet csökkentése lassítja az anyagcserét, s a sejteknek kevesebb oxigénre van szükségük, ami lehetővé teszi a túlélést akkor is, ha a szív nem képes az oxigént a sejtekhez szállítani.

Az emberi szervezet mesterséges hűtése hasonlónak tűnik, mint az állatok spontán mélyálomba merülése. A legfontosabb különbség azonban, hogy az állatok birtokában vannak annak a képességnek, hogy biztonságosan és spontán adják át magukat az ernyedt állapotnak. Az emberi test természetes hőszabályozásának blokkolására azonban agresszív hatóanyagokra van szükség. Az állatokéhoz hasonló állapot elindítására és fenntartására irányuló kísérletek (akár molekuláris szintről indultak felfelé, akár idegrendszeri szintről indultak lefelé) eddig nem sok eredményt hoztak.

Van egy másik megoldandó probléma is, méghozzá az agy működésének és a tárolt információknak, az emlékeknek a védelme. Az állatok hibernációját ugyan téli álomnak nevezzük, de az ébredésük után az agyhullámaik vizsgálata azt mutatja, hogy tulajdonképpen kialvatlanok, mert a nagy oxigénigényű agy nem képes lefuttatni azokat a (karbantartási) rutinokat a hibernáció alatt, amelyeket a közönséges álom alatt elvégez. Azaz a károsodás megakadályozása érdekében a téli álmot ki kell pihenni, ki kell aludni. Ennek híján az emlékek egy része elveszhet. A rosszul sikerült hibernáció ezért az űrhajósoknál akár katasztrofális következményekkel is járhat.

Vyazovskiy szerint ahhoz, hogy teljes mértékben megértsük, hogyan tudnánk biztonságosan embereket hibernálni, valószínűleg szükség van azoknak a kulcsfontosságú agyi áramköröknek és a molekuláris útvonalaknak az elemzésére és működésük megértésére, amelyek az alvási funkciókat szabályozzák.

Forrás: The Conversation

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Túlsúly elleni kampány és fiatalkori mentális zavarok - bemutatták a Richter Anna Díjas pályázatokat
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +19 °C
Minimum: +9 °C

A tartós csapadék keleten is megszűnik, a frontális felhőzet elvonul, mögötte azonban főleg az ország keleti harmadán erőteljes marad a felhőképződés, és a déli óráktól záporok kialakulása valószínű, egy-két helyen az ég is megdörrenhet. Másutt alapvetően napos idő várható gomolyfelhőkkel, az északnyugati tájakra sodródhat még be néhány zápor. Az északnyugati, északi szelet nagy területen élénk, a Dunántúlon és északkeleten helyenként erős lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 15 és 22 fok között alakul. A viharos időjárás egyik kiváltója az Európát is elérő Kirk hurrikán, ami miatt napközben kettős fronthatás is okozhat kellemetlenségeket.