Mit köszönhetünk Czeizel Endrének?

Hétfőn elhunyt a magyarországi tudományos ismeretterjesztés egyik legismertebb alakja, Czeizel Endre. Népszerűségét a tévének köszönhette, miközben komoly tudományos eredményei is voltak.

Czeizel Endre orvos-genetikust szakmájában nem mindig fogadta elismerés, halálakor tudóstársai inkább az ismeretterjesztő tevékenységét emelték ki. A gyászhír után egyesek arról írtak, hogy szervezőmunkáját élete végére szétrombolták, tudományos eredményeit nem alkalmazták itthon. Más nekrológok épp ennek ellenkezőjét emelték ki. Most áttekintjük eredményeit és népszerűsítő tevékenységét is.
A Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartásának (VRONY) elmúlt ötven évét összefoglaló, társszerzőként írt cikkéből - kiderül, hogy a világviszonylatban is újdonságnak számító adatbázist 1962-ben hozta létre a Heim Pál Gyermekkórház egyik főorvosa és akkori igazgatója. Czeizel 1970-ben vette át a VRONY irányítását, s a szervezet ma is működik az ÁNTSZ keretei között, amit egy hatályos jogszabály is tanúsít.

A VRONY jelentősége szinte felfoghatatlan: a genetikai rendellenességek egységes nyilvántartása, ez a "hungarikum" segített például abban, hogy felderítsék, miért vált rendkívül gyakorivá egy magyar településen, Rinyaszentkirályon a Down-kór. Kiderült, hogy mérgezett halak fogyasztása miatt szaporodtak meg az effajta születési rendellenességek.

Leukémia: miért láthatatlan?

A genetikus évek óta leukémiával küzdött, betegsége kiújult, kórházba került, ami nem hozta meg a várt eredményt. Akkor azt mondta, hogy többet nem vállalja a kemoterápiát, de később meggondolta magát és bízott abban, hogy jut még neki egy kis idő az életben, amit családjával tölthet. A leukémiát (fehérvérűség) más néven (köznyelven) vérráknak is szokták nevezni, ami nem más, mint a szervezet vérképző rendszerének rosszindulatú daganatos megbetegedése. Tudjon meg többet a betegségről, kattintson!

Amúgy Czeizel már korai tudományos ismeretterjesztő könyveiben felhívta a figyelmet arra, hogy a Down-kór volt az első, emberben kimutatott kromoszóma-rendellenesség. A francia Lejeune és kutatócsoportja ezt 1958-ban "kórismézte". "Ezek után kezdték nagy ütemben kutatni a különféle betegségekben a kromoszóma-szerelvény rendellenességeit" - írta. Szerinte akkoriban sok tudós még elképzelhetetlennek tartotta, hogy élő emberben kromoszóma-rendellenesség forduljon elő. Ma már ez nem számít "hírnek", de a genetika kelet-európai áttörése előtt ez "eretnekségnek" tűnt. Czeizel elismerte a magyar kutatók eredményeit is: kiemelte László János jelentőségét a nemi kromoszómák vizsgálatában.

A több mint 300 angol tudományos művet, 29 magyar ismeretterjesztő, valamint 17 tudományos szakkönyvet jegyző Czeizel jelentősen hozzájárult az orvostudomány fejlődéséhez. A folsav (B9-vitamin) pozitív szerepét igazolta a terhesség kezdeti szakaszában. Czeizel és magyar kutatótársai (Dudás István és Papp Zoltán) kidolgozták a vitamin megfelelő alkalmazását a terhes, sőt a teherbe esni kívánó nők számára. A vitamint időközben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlására sok országban az alapvető élelmiszerekhez adagolják.

Czeizel Endre jelentősen hozzájárult az orvostudomány fejlődéséhez (forrás: hír24)

Czeizel Endre jelentősen hozzájárult az orvostudomány fejlődéséhez (forrás: hír24)


Több tízezer Czeizel-bébi

Czeizel másik fontos tevékenysége a családtervezési szolgáltatások elterjesztése volt. Czeizel kidolgozott egy sajátos hazai módszert, a genetikai tanácsadás "magyar módszerét". Magyarországon 1984-ben indult el az úgynevezett Optimális Családtervezési Modell a WHO megbízásából, majd Optimális Családtervezési Szolgáltatásként működött hosszú. Nemcsak könyveiben, hanem a gyakorlatban is igyekezett családtervezési tanácsokat adni. A Facebookon az elmúlt huszonnégy órában, a gyászhír nyomán sorozatban jelennek meg a köszönetnyilvánítások azoktól, akiknek születésekor vagy azután segített abban, hogy egészséges életet élhessenek. Több tízezerre tehető a Czeizel-bébik száma Magyarországon.

A genetika megítélését változtatta meg alapvetően a hetvenes években. 1972-73-ban jelentette meg Az emberi öröklődés című kötetét, amely a genetika történetét tekintette át. A kötet anyagát a Magyar Televízióban sugárzott, elképesztően népszerű műsorában ismertette. Ismertsége és kedveltsége ekkoriban Öveges professzoréhoz, a szintén híres és tévés karriert befutó fizikatanáréhoz volt hasonlítható.

Az Öröklődés titkai című tévésorozatot sok más, hasonló műsor követte, és ebből az első tévés előadássorozatból rögtön újabb ismeretterjesztő kötet született, amely inkább a családtervezésre, mintsem a genetika történetére koncentrált. A családtervezésnél triviális eseteket mutatott be, hogy mikor kell figyelni a szülők genetikai állományának esetleges veszélyes kombinálódására, és mikor nem kell aggódni. Könyveiben Czeizel számos genetikai hátterű betegséget írt le. Példaként említette későbbi műveiben a Tay-Sachs-szindrómát, amit a genetikai betegségek közül elsőként a tengerentúlon sikerült gyakorlatilag kiküszöbölni.

A HIV-fertőzéssel is foglalkozott

2000-es kiadású könyvében, a világjárvánnyá vált AIDS-ről is írt (ugyanis járványtannal, epidemiológiával is foglalkozott). Megemlítette, hogy nem sokkal korábban derült ki, hogy "az embereknek egy kis hányada védett az e betegséget okozó vírussal (a HIV-vel) szemben. A vírus ugyanis csak akkor képes bejutni a számára életfontosságú nyiroksejtekbe, ha csápjával azok receptorához tud kapcsolódni". Szerinte az emberek egy részében korábban történt egy olyan mutáció, amely miatt a nyiroksejteknek nincs receptora, "ezért a HIV nem tudja a maga számára megnyitni az utat". A magyarok számára külön érdekesség, hogy ez a mutáció a finnugor népekben alakulhatott ki. "E jótékony génelváltozásnak - az Európai Unió szervezésében végzett nemzetközi vizsgálatunkban megismert - földrajzi eloszlása is erre utal" - írta, és megmutatta, az AIDS-szel szembeni génmutáció Finnországban 16 százalékos, Svédországban 14 százalékos, Magyarországon pedig 8,6 százalékos előfordulású.

Élete utolsó évtizedeiben Czeizel a családfakutatásnak, a tehetségek születésének szentelte a legtöbb időt. Ekkor publikálta többek között azt is, hogy a férfiak és a nők homoszexualitása is genetikai eredetű. A homoszexuálisoknak mások a génjeik, más az agyuk és más a szexuális orientációjuk. "Erről ők nem tehetnek, ilyennek születtek" - szögezte le. Nem érdemes e biológiai hajlamuk ellen rendszabályokat hozni, mivel ezzel természetes adottságaikat gátolnák - írta -, "sikertelenségre és boldogtalanságra" ítélve őket. Ahogy a balkezességnek, úgy a homoszexualitásnak sincs társadalmi veszélyessége - tette hozzá.

Biológiai halhatatlanság

Ugyanakkor sokszor és sok helyen írt arról, amit a nekrológok többsége idéz tőle: szerinte a gyermekvállalás legnagyobb misztériuma a biológiai halhatatlanságunk lehetősége, hiszen "gyermekeinkben továbbél 23 kromoszómánk", vagyis génállományunk fele, de e biológiai örökségen túl "a nekik átadott tudásunk és szeretetünk is továbbkamatozik".

1983-ban azt írta: az emberi intelligencia örökletessége 60 százalék körül van. Ám fontosnak tartotta a környezeti, társadalmi hatásokat, a család nevelését. Kiemelte, hogy a zsenik hirtelenül és váratlanul bukkannak elő: a szülői gének szerencsés kombinálódásáról van szó esetükben. Ugyanakkor a zsenik utódjai, a fiú nemzedéke már általában szabályszerűséget követ: a "visszatérést az átlaghoz", vagyis többnyire a zsenik leszármazottaiból nem lesznek géniuszok.

Czeizel azt is leszögezte, hogy a nagy emberekben az elmebetegségek számottevően nem gyakoribbak. A kivételes tehetség és az elmebetegség, tehát a zseni és az őrültség között nincs közvetlen ok-okozati kapcsolat. "A szélsőséges kedélyállapotok, különösen a mániás-depressziók azonban valamivel gyakoribbak lehetnek a kivételes képességű alkotókban" - jegyezte meg. Ám nemcsak tudósokat vizsgált, művészeket is. Rájött: a skizoid személyiségnek, a skizofrénia előszelének, illetve e betegség alkotást lehetetlenné nem tevő jobb időszakainak köszönhetően sajátos világlátás érvényesülhet.

A legfontosabbnak azt tartotta: a tehetségek nagy része elvész, pedig ez a legnagyobb természeti kincsünk. Mint fogalmazott: az irigység, az önzés és a közöny veszélyesek a tehetség kibontakozására.
Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+21, +26 °C
Minimum:
+6, +11 °C

Hazánkban hétfon délelőtt általában csak kevés felhő lesz az égen, csapadékra nem kell készülni.

Egészséget befolyásoló hatások:
erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag