"A kinek értelme van, számlálja meg a fenevad számát; mert emberi szám: és annak száma hatszázhatvanhat" - szól az Újszövetség a Károli fordítás szép hangján az azóta hatalmas világkarriert befutó hatos számsorozatról, számtalan film, könyv és egyéb kulturális alkotás nagy témájáról. De tulajdonképpen mi olyan különleges ebben a számban? Ennek próbáltunk utánajárni az IFLScience cikke alapján.
A zsidó-keresztény kultúrkörben a legtöbb embernek alighanem a gonosz jut eszébe a szám hallatán, esetleg a világvége vagy az apokalipszis hírnöke. A számnak a katolikus teológia nem szentel különösebb figyelmet, hiszen tanításuk szerint a keresztény hit középpontjában Jézus Krisztus, nem pedig a gonosz tevékenysége áll. A szám gazdája - az Antikrisztus - ugyanakkor átvitt értelemben istenellenes hatalmat jelent a katolikus teológiában. A Jelenések könyvében például ő a nagy káromló, aki istenként tisztelteti magát, és háborút vezet Isten szentjei ellen. Mindazonáltal más vallástudósok is foglalkoznak a rejtélyes számmal történeti-kulturális értelemben, például amikor megkérdezi őket egy újság, mint ebben a cikkben is.
Poszttraumás szindróma
"A Jelenések könyve egészen más, mint bármi, amit az Újszövetségben találunk" - fogalmazott a lapnak Elaine Pagels, a Princeton Harrington Spear Paine Alapítvány vallástudományi professzora. "Nincsenek benne erkölcsi prédikációk, tanítások, sem semmi olyasmi, aminek morálisan építő jellege lenne. Az egész csak látomásokból áll. Ezért vonzotta annyira az írókat, képzőművészeket, zenészeket a XX. században" - mondta a kutató, aki szerint a Jelenések könyve egyfajta háborús irodalomként, memoárként is felfogható.
Ennek alapján a szöveg szerzője egy János nevű férfi, aki valószínűleg menekült lehetett Jeruzsálemből, amelyet nemrég pusztítottak el a rómaiak az első zsidó-római háború során. Ha innen nézzük, a szöveg sokkal kevésbé tűnik világvége víziónak, inkább olyan benyomást kelt, mintha egy művészetterápiás foglalkozás keretében készült volna. Szó van például egy hatalmas, skarlátvörös szörnyetegről, amelynek hét feje és hét koronája van. Ez kétségtelenül nem olyasmi, amellyel jó eséllyel találkozhatunk a valóságban, viszont azonnal értelmet nyer a jelentése, ha úgy olvassuk, mint egy alig leplezett utalást Julius Caesar dinasztiájára, állítja Pagels.
Legyen Néró!
A kutatók többsége úgy gondolja, hogy János időszámításunk után 90 körül írhatta a szöveget. Ez hatvan évvel Jézus halála után lenne, a Vezúv kitörése pedig 79-ben történt. "A Jelenések könyvében a fantasztikus képekben ábrázolt jelenségek nagy része olyan események leírása, amelyek a szerzőt közvetlenül érintették: a jeruzsálemi háború, a Vezúv kitörése és az akkor uralkodó római császárok" - mondta.
Jánost tehát a rómaiak kényszerítették arra, hogy elmeneküljön a hazájából, és végignézze az államilag szentesített erőszak tombolását. Mindkét traumáért Néró császár volt a felelős, aki a Jelenések könyvének megírása idején már ugyan halott volt, ám sokan meg voltak győződve arról, hogy bármikor visszatérhet, mint a gonosz egyik megtestesülése. Ezek után nem meglepő, hogy a "Néró császár" kifejezés héberre fordítva נרון קיסר (ejtsd: "néron készár"), aminek a számértéke 666 (a héber nyelvben minden betűnek számértéke van).
Noha a Jelenések könyve mégiscsak egy kanonizált szöveg, tehát fontos, lényeges hitbeli tartalmak szerepelnek benne, a professzor elsősorban a történeti megközelítést ajánlja. E szerint tehát a 666 nem egy szó szerinti fenevad, nem is az Antikrisztus, csak egy különösen keresztényellenes császár, aki közvetve tönkretette a Jelenések könyvének írója életét, mint ahogy sokakét abban a korban.
