Magyarországon – kisebb megszakításokkal – hetek óta küzdünk a rendkívüli meleggel. Napközben rendszeresen 40 Celsius-fok közeli értékeket mérhetünk, de az esték sem túl hűvösek. Július utolsó előtti hétvégéjének éjszakáján például új melegrekord született Budapesten: a fővárosban még a leghidegebb órákban is 25 fok felett maradt a hőmérséklet.
Az valószínűleg mindenki számára ismert, hogy a tartós hőség rossz hatással van a fizikai állapotunkra: túlzott izzadás fenyeget, de a kiszáradás vagy a hőguta kockázata is megnőhet ilyenkor. Mindemellett viszont azt is érdemes megemlíteni – és lehet, hogy ez az összefüggés sokak számára eddig nem volt egyértelmű –, hogy a nagy meleg a mentális jóllétünket is negatív irányba befolyásolhatja. Sokan ugyanis nyűgössé, egyes esetekben pedig egyenesen dühössé válhatnak miatta. Megnyugtató lehet azonban a tudat, hogy a szakértők szerint teljesen jogos a vágyunk, hogy minden olyan napon, amikor a hőmérő higanyszála abnormálisan magasra ugrik, egy kis hisztit csapjunk – írja a témával foglalkozó cikkében a SELF .
„Ahogy emelkedik a hőmérséklet, egyre érzelmesebbek és dühösebbek lehetünk” – nyilatkozta a lapnak dr. Joshua Klapow klinikai szakpszichológus, hozzátéve: ez leginkább akkor következik be, amikor a viszonylagos kényelemből a viszonylagos kényelmetlenségbe kerülünk. Ahogy egyre kényelmetlenebbül érezzük magunkat fizikailag, úgy csökken azon képességünk, hogy kontrollálni tudjuk az érzelmeinket.
Dr. Klapow szerint az idegrendszerünk adrenalint és más „harcolj vagy menekülj” típusú vegyi anyagokat szabadít fel, hogy megpróbálja kezelni a magasabb hőmérsékletet, amelyet a szervezetünk érthető módon fenyegetésként érzékel. „Minél melegebb lesz a testünk, annál kevésbé vagyunk képesek kezelni a hőséggel kapcsolatos impulzusokat. Érzelmileg impulzívabbá válunk, mert a testi működés szabályozására koncentrálunk” – magyarázza a szakember.
Tudományosan bizonyított
Mindezt egyébként több kutatás is alátámasztja. Egy 2021-es, az Environment International című folyóiratban publikált metaanalízis (azaz olyan statisztikai analízis, amely több tudományos tanulmány eredményeit veti össze) például összefüggést talált a magasabb átlaghőmérséklet és a rossz mentális egészségi állapot között: a kutatók azt írták, az eredmények szerint a mentális egészséghez köthető halálozás 2,2 százalékkal emelkedik minden kb. 3 Celsius-fokos emelkedésnél. Egyszerűbben fogalmazva: minél rosszabb valakinek a mentális egészsége, és minél melegebb van, annál nagyobb az esélye, hogy meghal. A szakemberek megjegyezték továbbá, hogy a vizsgált kutatások kimutatták: magasabb hőmérséklet esetén sokkal többen mennek kórházba olyan mentális egészségi problémák miatt, mint a szorongás , a depresszió vagy a skizofrénia.
Mint azt dr. Klapow kiemelte: az, hogy mennyire tudjuk „használni” a megküzdési stratégiáinkat, leginkább attól függ, mennyire érezzük jól magunkat a bőrünkben. Ezért nem meglepő, hogy sokan, amikor például a forró peronon várakoznak a vonatukra, ami már több mint fél órát késik, kedvet kaphatnak egy kis "kirohanáshoz". „A testünk igyekszik alkalmazkodni a fizikai környezetünk változásához, vagyis a hőmérséklet emelkedéséhez vagy csökkenéséhez. Ennek az erőfeszítésnek a következményeként ’elveszítjük' az érzelmeink szabályozásának képességét. Ahogy tehát a környezet, amiben élünk, jelentősen megváltozik, például hőhullámok vagy épp ellenkezőleg, fagypont alatti hőmérsékletek sújtanak, elkezdünk adaptálódni a körülményekhez.”
Sajnos a klímaváltozás miatt reményünk sincs arra, hogy a jövőben esetleg hűvösebbek lesznek a nyarak. Mindazonáltal, ha legközelebb azon kapjuk magunkat, hogy egy kivételesen meleg napon mindenkivel összeveszünk, nyugodtan hibáztassuk csak a hőséget.
