Most az University of Edinburgh kutatói azt állítják: becsült és valós életkorunk birtokában életkorunk hossza, azaz halálunk körülbelüli időpontja is megjósolható lehet. Sajnos, a jelenlegi vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy azok, akiknek a becsült életkoruk nagyobb igazi életkoruknál, hamarabb hunyhatnak el, míg azok, akiknek ez a két életkor nagyjából egyezik, hosszabb életnek örvendhetnek. A kutatás a Genome Biology szaklapban olvasható.
A cigarettázás és az akut stressz például jelentősen változtatja a DNS-metilációt. A korábbi tanulmányok szerint ezen folyamattal meg lehet becsülni az életkort és a becslés és az aktuális életkor közti különbségek az életkori betegségek iránti kockázatra is utalnak. Ugyanakkor nem volt még kutatás azzal kapcsolatban, hogy a metilációból az élettartam is kiolvasható lenne.
A University of Edinburgh kutatóit pont ez érdekelte, így ausztrál és amerikai kutatókkal összefogva négy független kutatás anyagaiból kiindulva mintegy 5 ezer ember adatait vizsgálták meg. Arra az eredményre jutottak, hogy ha a DNS -metilációból becsült életkor öt évvel magasabb aktuális életkorunknál, az egyúttal 21 százalékkal növeli elhalálozási esélyünket (bármilyen okból kifolyólag) - még akkor is, amikor életkorunkat és nemünket is tekintetbe vesszük. Amikor viszont környezeti és életmódból eredő tényezőket is figyelembe vettek (iskolázottság, dohányzás, cukorbetegség), az a halálozási esélyt 16 százalékra csökkentette csak.
A kutatók persze nem elégszenek meg ennyivel, elmondásuk szerint további vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy a halálozás és ezen "biológiai óra" között pontosabb kapcsolatot találjanak és kiderüljön, hogy a környezeti, genetikai vagy éppen az életvitelből következő tényezők miként módosítják a biológiai életkort.
