Megbecsülhető a halálunk időpontja

Most az University of Edinburgh kutatói azt állítják: becsült és valós életkorunk birtokában életkorunk hossza, azaz halálunk körülbelüli időpontja is megjósolható lehet. Sajnos, a jelenlegi vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy azok, akiknek a becsült életkoruk nagyobb igazi életkoruknál, hamarabb hunyhatnak el, míg azok, akiknek ez a két életkor nagyjából egyezik, hosszabb életnek örvendhetnek. A kutatás a Genome Biology szaklapban olvasható.

Mennyire igaz a mondás: "porból lettünk, és porrá leszünk"? Most egy rövid videó segítségével megtudhatja, mi történik a testünkkel halálunk után. Amikor a test már nem lélegzik, a sejtek nem vesznek fel többé oxigént, ekkor azonban nem halnak meg azonnal. Még egy pár percig élnek, és a rendelkezésre álló anyagok lebontásával szén-dioxidot termelnek. Ez toxikus hatású, és kis zsákocskákban halmozódik fel a sejtek belsejében. Ezekben a zsákokban az enzimek elkezdik a sejt anyagainak a megemésztését. Ez a folyamat egy tápanyagokban gazdag folyadékot hoz létre. Kattintson a videóért! A kutatók az úgynevezett DNS-metiláció folyamatára fókuszáltak, amely a DNS-be adott helyeken egy kémiai markert helyez el. Ismert tény az is, hogy a metiláció életkorunktól függően változik, és hatással van rá életvitelünk, valamint környezeti és genetikai tényezők is.

A cigarettázás és az akut stressz például jelentősen változtatja a DNS-metilációt. A korábbi tanulmányok szerint ezen folyamattal meg lehet becsülni az életkort és a becslés és az aktuális életkor közti különbségek az életkori betegségek iránti kockázatra is utalnak. Ugyanakkor nem volt még kutatás azzal kapcsolatban, hogy a metilációból az élettartam is kiolvasható lenne.

A University of Edinburgh kutatóit pont ez érdekelte, így ausztrál és amerikai kutatókkal összefogva négy független kutatás anyagaiból kiindulva mintegy 5 ezer ember adatait vizsgálták meg. Arra az eredményre jutottak, hogy ha a DNS -metilációból becsült életkor öt évvel magasabb aktuális életkorunknál, az egyúttal 21 százalékkal növeli elhalálozási esélyünket (bármilyen okból kifolyólag) - még akkor is, amikor életkorunkat és nemünket is tekintetbe vesszük. Amikor viszont környezeti és életmódból eredő tényezőket is figyelembe vettek (iskolázottság, dohányzás, cukorbetegség), az a halálozási esélyt 16 százalékra csökkentette csak.

A kutatók persze nem elégszenek meg ennyivel, elmondásuk szerint további vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy a halálozás és ezen "biológiai óra" között pontosabb kapcsolatot találjanak és kiderüljön, hogy a környezeti, genetikai vagy éppen az életvitelből következő tényezők miként módosítják a biológiai életkort.

Ez is érdekelheti

DNS

Már a levegőben keringő DNS is lebuktathatja a bűnözőket

DNS

Boldogkői Zsolt molekuláris genetikus: „a génjeinket sokan a sorsszerűséggel azonosítják, a helyzet azonban nem ez”

génszerkesztés

„A genetikai meghatározottság nem végzetes sors” – Falus András a gyógyítás egyik legígéretesebb lehetőségéről

DNS-profil

DNS vadászat genetikai teszttel: megpróbáltam kideríteni, honnan származom