Koronavírus: váratlan felfedezés Kambodzsából

HáziPatika

Izgalmas felfedezést tettek kambodzsai kutatók: egy évtizede fagyasztva tárolt patkósdenevérek szervezetében kimutattak egy eddig ismeretlen koronavírust, amely nagyon közeli rokonságban állhat a mostani világjárványért felelős új koronavírussal. A felfedezéstől azt remélik, közelebb visz a válaszhoz, hogy hogyan is kezdődött pontosan az idén már az egész világot megbénító pandémia.

Mint azt a Nature News megírta, a Kambodzsában kimutatott koronavírus mellett Japánból is érkezett a közelmúltban egy bejelentés, miszerint laboratóriumban tárolt denevérürülék-mintában felfedeztek egy, a COVID-19 kórokozójával (SARS-CoV-2) közeli rokonságot mutató koronavírust. Összességében ezek a SARS-CoV-2-vírus első közeli rokonai, amelyeket Kínán kívül találtak, ami alátámasztani látszik az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azon elhatározásának helyességét, hogy a pandémia eredete után egész Ázsiában célszerű lehet kutatni. Eddigi ismereteink szerint a SARS-CoV-2 vélhetően a patkósdenevérektől származik, de hogy közvetlenül került-e át az emberre, vagy volt esetleg egy közti gazda, továbbra is rejtély.

Mennyire veszélyesek az új típusú koronavírus eddig felfedezett mutációi? Részletek itt.

A Kambodzsában talált vírust két Shamel-féle patkósdenevérből mutatták ki, amiket az ország északi részén fogtak be még 2010-ben. A vírus genomját még nem szekvenálták teljes egészében a kutatók, illetve nyilvános publikációt sem közöltek a felfedezésről, ami összességében megnehezíti, hogy felmérjük a jelentőségét a pandémiával kapcsolatos kutatások terén. "Amennyiben a vírus nagyon közel áll a SARS-CoV-2-höz, netán az elődjének tekinthető, úgy kulcsfontosságú információkkal szolgálhat arról, hogyan ugrott át a pandémiáért felelős vírus az emberre, magyarán a világjárvány eredetéről" - mutatott rá Veasna Duong, a kambodzsai Pasteur Intézet virológusa, a kutatás vezetője. Ahhoz azonban, hogy ez valóban érvényesüljön, a vírus genomjának legalább 97 százalékban meg kell egyeznie a SARS-CoV-2 genomjával, ami több, mint az eddig ismert legközelebbi rokonvírus esetében.

Az új koronavírus valószínűsíthetően a patkósdenevérektől származik
Az új koronavírus valószínűsíthetően a patkósdenevérektől származik. Fotó: Getty Images

"Másfelől, ha a vírus távolabbi rokonnak is bizonyul, még abban az esetben is hasznos lehet a tanulmányozása tudományos szempontból, mivel újabb részleteket árulhat el a koronavírusok családjának sokszínűségéről" - hangsúlyozta Etienne Simon-Loriere, a párizsi Pasteur Intézet virológusa. Amint pedig arra kollégája, a Sydney-i Egyetemen dolgozó Edward Holmes felhívta a figyelmet, hasonló a helyzet a Japánban talált koronavírussal is, amely az Rc-o319 elnevezést kapta, és amelyet egy 2013-ban befogott kis patkósdenevér ürülékéből mutattak ki. Ennek genomja mindössze 81 százalékban azonos a COVID-19 vírusáéval, így túl távoli a kapcsolat ahhoz, hogy érdemi betekintést engedjen a pandémia kezdetébe. Alice Latinne, a Vietnámi Vadvilágvédő Társaság evolúciós biológusa szerint nem számít azonban, mit találnak végül a kambodzsai kutatók, mindkét felfedezés izgalmas, mert egyaránt alátámasztják, hogy a SARS-CoV-2-vírushoz közeli koronavírusok viszonylag gyakoriak patkósdenevérek körében, illetve akár Kínán kívüli denevérpopulációkban is előfordulhatnak.

Hogyan kezdődött a világjárvány?

"Ezek a felfedezések egyben felvetik, hogy talán más, egyelőre felfedezetlen koronavírusokat is rejthetnek még különböző laboratóriumi tárolók" - mondta el Aaron Irving, a kínai Csöcsiangi Egyetem infektológus kutatója, aki maga is azt tervezi, hogy fagyasztva tárolt denevér- és más emlősmintákat tesztel majd SARS-CoV-2 elleni antitestekre. Shin Murakami, a Tokiói Egyetem virológusa ugyanakkor szkeptikus azt illetően, hogy ezzel a módszerrel meg lehetne találni a SARS-CoV-2 egy közeli rokonát, dacára annak, hogy maga is tagja volt a kutatócsapatnak, amely elhatározta, hogy régebb óta tárolt állati mintákat tesztel újra a pandémia kezdetéről árulkodó vírusok után kutatva.

Csupán az ismert koronavírusok egy kis része áll közeli kapcsolatban a SARS-CoV-2-vel. Ezek közül is a RaTG13 tekinthető a legközelebbi ismert rokonnak, amelyet 2013-ban a kínai Jünnanban befogott köztes patkósdenevéreknél azonosítottak. Emellett léteznek más koronavírusok is, amelyeket 2015 és 2019 közötti mutattak ki patkósdenevérek és tobzoskák szervezetében, és amelyekről a tudósok ma már szintén tudják, hogy közeli kapcsolatban állnak a SARS-CoV-2-vel. "A SARS-CoV-2-vírus valószínűleg nem egy teljesen új vírusként bukkant fel hirtelen. Már azelőtt is léteztek vírusok ebben a csoportban, hogy felfigyeltünk volna rájuk 2019-ben" - magyarázta Tracey Goldstein, a Kaliforniai Egyetem adjunktusa, a kambodzsai kutatócsapat egyik tagja. Latinne pedig hozzátette, az eddigi felfedezések beigazolják, hogy a patkósdenevérek ezen vírusok állati rezervoárjai.

Mit tudunk a kambodzsai koronavírusról?

Duong és kutatócsapata egy, az amerikai kormány által finanszírozott hosszú távú projekt keretében fogta be a Shamel-féle patkósdenevéreket egy évtizeddel ezelőtt. A program célja kifejezetten az, hogy olyan vírusok után kutasson a vadvilágban világszerte, amelyek potenciálisan világjárványt robbanthatnak ki. Idén áprilisban további 3 millió dollárnyi forrást invesztáltak a programba, illetve hat hónap időtartamra kiterjesztve azt a SARS-CoV-2-vel kapcsolatos tudományos bizonyítékok utáni kutatásra állati mintákban. Így kerültek elő Laoszban, Malajziában, Nepálban, Thaiföldön, Vietnámban és Kambodzsában fagyasztva tárolt denevér-, tobzoska- és egyéb minták. A vizsgálat teljes beszámolója várhatóan az elkövetkező hetekben jelenik majd meg.

A Kambodzsában talált koronavírus genomját egyelőre csupán egy nagyon rövid, alig több mint háromszáz bázispárnyi hosszúságú szakaszon szekvenálták a kutatók Duong elmondása szerint. Az így kapott eredmények szerint nagyon hasonló mind a SARS-CoV-2-höz, mind a RaTG-13-hoz, mindazonáltal - mint arra Latinne rámutatott - ez a szakasz egyébként is erősen konzerválódott a koronavírusokban, éppen ezért is vizsgálják elsőként, ha gyorsan kell leellenőrizni, hogy egy új vagy ismert vírussal van-e dolga a kutatóknak. Egyelőre nem tisztázott tehát, hogy a RaTG-13 vagy az új vírus áll-e közelebb a SARS-CoV-2-vírushoz. "Nehéz lenne ezt egy ilyen rövid töredék alapján megmondani" - értett egyet Vibol Hul, aki szintén a kambodzsai Pasteur Intézet virológusa, és aki annak idején befogta a most vizsgált denevéreket egy barlang bejáratánál Észak-Kambodzsában. Érdemes megemlíteni e ponton, hogy a legtöbb ismert koronavírus genomja hozzávetőleg 30 ezer bázispárból áll.

Ezzel együtt a kambodzsai kutatók egy különálló vizsgálatban már a helyben hozzáférhető technológia segítségével szekvenálták az új vírus genomjának mintegy 70 százalékát. Ebből az elemzésből is hiányzik ugyanakkor még az a szekvencia, amely a vírus kulcsfontosságú részeinek leírását tartalmazza, például a tüskefehérjét kódoló géneket, amelyet a koronavírusok a megtámadott sejtekbe való behatolás során használnak. Mindez már csak azért is érdekes, mert ennek a szakasznak a szekvenálása nyújt majd alapot annak megítéléséhez, hogy vajon a vírus képes-e megfertőzni az emberi sejteket.


Tovább árnyalja a képet, hogy mint azt Irving kifejtette, az új vírusnak legalább 99 százalékban egyeznie kell a SARS-CoV-2-vel ahhoz, hogy utóbbi közvetlen ősének tekinthessük. A RaTG-13 és a SARS-CoV-2 genomja például csupán 4 százalékban különbözik, ez az eltérés viszont hozzávetőleg 40-70 év evolúciójának eredménye, amikortól a két vírus fejlődése elágazott a közös ősüktől. Érdekesség, hogy a két vírus még évtizedek távlatából is elég hasonló viszont egymáshoz, hogy ugyanazt a receptort használják a sejtekbe való behatoláshoz. Nem véletlen tehát, hogy laboratóriumi kísérletek szerint a RaTG-13 képes lehet az embert is megfertőzni.

A japán koronavírus kevésbé izgalmas

A SARS-CoV-2 ismert rokonai közül az újonnan felfedezett Rc-o319 tűnik a legtávolabbinak. Az elvégzett tesztek alapján kiderült, hogy a vírus nem is tud kötődni azokhoz a receptorokhoz, amelyeken keresztül a COVID-19 vírusa megtámadja az emberi sejteket, ezáltal nem is valószínű, hogy egykönnyen meg tudná fertőzni az embereket. Ezzel együtt a kutatásnak még nincs vége. Mint azt Shin elmondta, kollégái több denevért is befogtak az idei év során Japánban, és terveik között szerepel, hogy letesztelik azokat is koronavírusok után kutatva. Eközben Hul is visszatért októberben az észak-kambodzsai barlangba, ahol további patkósdenevéreket fogott be. "Talán léteznek még további, SARS-CoV-2-höz köthető koronavírusok régiószerte a patkósdenevér-populációkban. Remélhetőleg ezek egyike vagy akár több is közülük elég közeli rokonságban áll majd a SARS-CoV-2-höz, hogy megtaláljuk benne vagy bennük annak valódi ősét" - fogalmazott Holmes.

Összejött a család szülinapozni, koronavírus-gócpont lett a vége - a részleteket társportálunk, az nlc.hu cikkében olvashatja el.

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
0, +5 °C
Minimum:
-6, 0 °C

Hazánkban szerdán délelőtt alapvetően napos idő lesz, csapadék nem várható.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag