Koronavírus: kell-e tartanunk a mutációktól?

HáziPatika

Azóta, hogy a vírus genomját először feltárták január elején, már több mint tízezer különböző mutációt azonosítottak a kutatók világszerte. De vajon változott-e érdemben, és ha igen, milyen irányban alakult át a mostani világjárványért felelős kórokozó az elmúlt hónapok során?

A mutáció kifejezés hallatán a legtöbben alighanem azonnal egy új, veszélyesebb, fertőzőbb vírusra asszociálnak. Mint azonban arra Lucy van Dorp, a University College London (UCL) genetikai intézetének mikrobiális genomikával foglalkozó kutatója a The Conversation oldalán megjelent cikkében rámutatott, a mutáció csupán egy változást jelent, illetve természetes része minden egyes organizmus létének, beleértve a vírusokat is. Az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) genomszekvenciáját elsőként az idei év legelején hozták nyilvánosságra. A Wuhan-1 névre keresztelt genom közel 30 ezer bázisból áll, ezek közül pedig elég, ha csak egy megváltozik, és máris mutációról beszélhetünk. Ezzel együtt a mutációk az esetek zömében egyáltalán nincsenek kihatással sem arra, hogy a vírus mennyire terjed könnyen, sem pedig arra, hogy milyen valószínűséggel vált ki súlyos tünetekkel járó megbetegedést.

A koronavírus a világjárvány kitörése óta nem mutálódott érdemben
A koronavírus a világjárvány kitörése óta nem mutálódott érdemben. Illusztráció: Getty Images

A Wuhan-1-hez napjainkig mintegy 100 ezer újabb genomszekvenciáról készült feljegyzés, amihez a mintákat több mint száz ország COVID-19-pácienseitől vették le a kutatók. A 100 ezer vírus között eddig 13 ezer mutációt azonosítottak. Jelenleg ott tartunk, hogy amennyiben találomra választva bárhol a világon bármely két betegtől mintát veszünk a vírus genetikai elemzése céljából, a két kórokozó genomja átlagosan mintegy 10 bázisnál fog eltérni egymástól. Ne feledjük azonban, hogy ez még mindig csupán egy elenyésző része a teljes 30 ezres báziskészletnek a SARS-CoV-2 genetikai kódjában, éppen ezért egyelőre azt mondhatjuk, hogy a világszerte cirkuláló összes vírus egyetlen közös klonális törzshöz tartozik. Magyarán, bármennyire is sok mutációról van ismeretünk, az új koronavírus továbbra is ugyanannak tekinthető, mint amely Vuhanból kiindulva elkezdett szétterjedni a Föld kontinensein.

Lassan mutálódik az új koronavírus

Lucy van Dorp kifejtette, időbe telik, mire a vírus érdemi diverzitásra tesz szert. Vírushoz képest a SARS-CoV-2 látszólag elég lassan mutálódik: az eddigi becslések alapján mintegy 2-6-szor lassabb ütemben az influenzavírusoknál. Hozzátette továbbá, hogy a mutációk a természetes szelekció alapkövei. Leggyakrabban működésképtelenné teszik a vírusokat, más esetekben pedig egyáltalán nem befolyásolják a működését. Ezzel együtt folyamatosan fennáll a lehetősége, hogy egyes mutációk segítségével jobban tud terjedni a SARS-CoV-2 az emberek között. Éppen ezért intenzív kutatómunka zajlik a világban annak meghatározására, hogy mely mutációk jelenthetnek potenciális veszélyt e téren.

Magyarországon is megjelenhetett és terjedhet a koronavírus D614G jelű mutációja. Részletek itt.

Ilyen módon vált hírhedtté egy aminosavcsere is a SARS-CoV-2 úgynevezett tüskefehérjéjében. Ez afehérjeadja a vírus koronaszerű megjelenését, egyben ez teszi lehetővé, hogy a kórokozó hozzákapcsolódjon az emberi sejtekhez. Egyetlen bázis (D614G) megváltozása a vírus genomjában ugyanakkor a laboratóriumi kísérletek tanúsága szerint megerősítette a vírus fertőzőképességét, még ha az általa okozott megbetegedés súlyosságára nem is volt kihatással. Mára kiderült, hogy a mutáció szinte szisztematikusan három másik mutációval közösen fordul elő, és együttesen ez a négy az újonnan szekvenált vírusgenomok 80 százalékában megtalálható. Mondhatjuk tehát, hogy a most cirkuláló vírusok között ez a leggyakoribb mutációs csokor. A kutatók számára jelenleg az jelenti a legnagyobb kihívást, hogy feltárják, vajon a D614G azért vált-e ennyire gyakorivá, mert már az első járványos gócok kialakulásakor is létezett, vagy pedig azért, mert valóban erősebbé teszi a vírus terjedését. Az erre vonatkozó tudományos kutatások egyelőre vegyes eredményeket hoztak.

Potyautasként megmaradt változások

Nem a D614G az egyetlen olyan mutáció, amely nagy gyakorisággal fordul elő. A vírusok harmadában megjelenik például három egymás melletti bázis mutációja, amely a SARS-CoV-2 fehérjeburkát érinti. Az esetek negyedében kimutatható továbbá egy önálló mutáció az Orf3a fehérjét kódoló 57-es pozícióban, amely egy ismert immunogén (immunválaszt kiváltó) régió a vírus genomjában. A sort még lehetne folytatni, ugyanakkor egyelőre nincs tudományos konszenzus azt illetően, hogy akár ezek, akár más mutációk érdemben megváltoztatták-e a vírus terjedő- vagy támadóképességét, virulenciáját. A legtöbb mutáció csupán egyfajta potyautasként marad meg a koronavírus genomjában, ahogy a járvány egyre jobban elterjed.

Érdemes azt is megemlíteni, hogy a vírus genomjában nemcsak cserék, hanem törlődések is történhetnek, és ezek is kihathatnak a SARS-CoV-2 működésére. Kimutathatóan csökkenti például a kórokozó virulenciáját az Orf7b/Orf8 eltűnése a vírus kiegészítő génjei közül, ezáltal enyhébbé válik a betegeknél kialakulófertőzéslefolyása is. Egy hasonló mutáció mehetett végbe a 2002-2004 közötti pandémiáért felelős SARS-CoV-1 esetében is, és kétségtelenül jó hír lenne, ha egy ilyen folyamat indulna el a mostani világjárványban. Csakhogy az említett mutáció már a koronavírus terjedésének egészen korai szakasza óta ismert, és látszólag azóta sem növekszik az előfordulása. Egyelőre tehát úgy tűnik, nem érdemes túlzott reményeket táplálni a szerencsés forgatókönyv beteljesülése felé.


"Bár adaptív változások bármikor felbukkanhatnak, a jelenleg rendelkezésre álló adatok arra utalnak, hogy továbbra is ugyanazzal a vírussal van dolgunk, mint amely a világjárványt kirobbantotta" - szögezte le Lucy van Dorp. Hozzátette ugyanakkor, hogy dacára annak, hogy a SARS-CoV-2 napjainkig nem változott meg jelentősen, kutatóként továbbra is próbálják a lehető legnagyobb részletességgel nyomon követni a vírus evolúcióját, folyamatosan tartva vele a lépést.

Kutyákkal igyekszenek kiszűrni a koronavírus-fertőzötteket egy finnországi repülőtéren. A témáról bővebben társoldalunk, az nlc.hu cikkében olvashat ide kattintva.

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+10, +15 °C
Minimum:
+3, +8 °C

Hazánkban hétfon délelőtt a változó felhőzet mellett alapvetően napos időre készülhetünk, csapadék nem valószínű.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag