A fatorexia egy olyan testképzavar, amelyről egyelőre csak felbukkanó eseteket írtak le, a jelenség még nem olyan ismert, mint például az anorexia vagy a bulimia. Definíciója szerint olyan testképzavart jelent, amelynél a túlsúlyos emberek nem látják magukat túlsúlyosnak, azt hiszik, hogy vékonyak vagy normál testalkatúak. A többi testképzavarnál enyhébb, érintettjei a testtömegindex alapján könnyebben szembesülnek azzal, hogy valóban elhízottak, mint például egy anorexiások azzal, hogy csontsoványak.
Kialakulása legtöbbször a fogyókúrában is ismert " jojó-effektusra " vezethető vissza. A túlsúlyosak hirtelen nagy testsúlytól szabadulnak meg, majd újra elkezdenek enni, ami miatt a leadott kilók is visszatérnek. Erről azonban a testképzavarosok nem vesznek tudomást, és továbbra is azt hiszik, hogy a korábbi, lefogyott állapotukban vannak. Előfordulásáról pontos adatok nincsenek, Magyarországon például 40 százalékosra teszik a túlsúlyosak arányát, de nem tudni, hogy közülük hányan nem érzékelik ezt.
Súlyos betegségek kialakulásához vezethet
Az érintettek minden módon kerülik, hogy szembesüljenek saját testsúlyukkal: nem mérik magukat mérlegen, kerülik az egész alakos tükröket, nem szeretnek fotókon sem szerepelni, meg sem próbálnak szembesülni azzal, hogy milyen a küllemük, eltávolítják a ruha méretét jelző címkét is. Testsúlyuk és formájuk mellett egyéb területekre koncentrálnak, így például frizurájukra, sminkjükre, körmükre.
A fatorexiának súlyos fizikális szövődményei lehetnek, hiszen az érintettek nincsenek tisztában túlsúlyukkal, így tenni sem tudnak ellene. Pedig az elhízottság akár halálhoz is vezethet, a belgyógyászati, szív- és érrendszeri betegségek rizikóját pedig mindenképpen növeli. A túlsúly ízületi problémákat is okozhat, hiszen a testtömeg a porcokat is jobban terheli.
A kezelés hosszú pszichoterápiás folyamat, része lehet a pszichoanalízis, ugyanúgy, mint a viselkedésterápia és a kognitív terápia. Mivel a fatorexia valamilyen szinten a jojó-effektusból alakul ki, érintettjeinek azzal is meg kell küzdeniük, tehát életmódváltást kell eszközölniük, elejét kell venniük annak, hogy újra és újra visszahízzanak. Ehhez belgyógyász, illetve obezitológus, dietetikus és mozgásterapeuta felügyeletére is szükségük lehet.
