Egy nemrégiben készült felmérés szerint az Egyesült Államokban élő felnőttek évente 131 napot unatkoznak. De nemcsak az számít, hogy valaki mennyit unatkozik, hanem az is, hogy hogyan reagál erre az állapotra.
Jó vagy rossz, ha unatkozunk?
Az unalomnak általánosságban rossz híre van, mivel sokan úgy hiszik, hogy az unatkozás egyet jelent a produktivitás hiányával. Pedig egy kutatás szerint unatkozni jó, mivel segíthet felturbózni a kreativitásunkat. Akárhogy is, a jelenség minden embernek ismerős. Egy kutatás szerint még az állatok is szoktak néha unatkozni. A Washington-i Egyetem kutatói úgy határoztak, hogy utánajárnak, pontosan mi történik az agyunkban ilyenkor. A céljuk többek között az volt, hogy a megszerzett információk révén segítsenek megbirkózni az unalommal azoknak, akiknek ez az érzés negatívan hat a mentális egészségükre.
Máshogy hat ránk az unalom
Sammy Perone, a kutatást vezető professzor és kollégái abból indultak ki, hogy másképp "van bekötve" azoknak az agya, akik negatívan reagálnak az unalomra , és másképp azoknak, akikre nincs semmilyen hatással az unatkozás. A kezdeti EEG vizsgálatok azonban azt mutatták, hogy ez a feltevés hamis. A két csoport agyhullámai unatkozás előtt azonosak voltak, csak akkor keletkezett közöttük különbség, amikor már unatkoztak. De akkor vajon mi lehet oka, hogy az unalom másképp hat egyesekre? A szakemberek arra jutottak, hogy a legvalószínűbb magyarázat az, hogy egyéniek a reakciók: vannak, akik egyszerűen csak rosszul viselik az unalmat, ami hatással lehet a közérzetükre.
A korábbi kutatások eredményeiből arra lehetett következtetni, hogy azok, akik gyakran érzik úgy, hogy unatkoznak, hajlamosabbak a mentális egészségügyi problémákra, különösen a szorongásra és a depresszióra. Erre alapozva a kutatást végző szakemberek úgy gondolták, hogy létezhetnek módszerek arra, hogy valaki megbirkózzon az unalom különféle fokozataival, és így óvja a mentális egészségét. De vajon mik lehetnek ezek a módszerek? Mielőtt megtalálhatták volna a választ, a kutatóknak ki kellett deríteniük, hogy pontosan mi történik az agyban, amikor valaki unatkozik.
Mi történik az agyban?
EEG-vel vizsgálták meg tehát 54 fiatal felnőtt agyi aktivitását. Az alanyoknak előtte egy kérdőívet kellett kitölteniük arról, hogy pontosan milyen érzés, amikor unatkoznak, illetve hogyan reagálnak erre az érzésre. Ezután különféle tesztekkel vizsgáltak a bal és a jobb frontális lebenyüket. Azt tapasztalták, hogy azoknál, akik a mindennapokban jól viselik az unalmat, unatkozás közben a bal, míg azoknál, akik rosszabbul tűrik, inkább a jobb félteke az aktívabb. Ezt követően arra koncentráltak, hogy megtalálják a legjobb stratégiákat arra, hogy az unalmat rosszul tűrők is képesek legyenek megbirkózni az állapottal.
Hogyan űzhetjük el az unalmat?
A kutatás egyik résztvevője például arról beszélt, hogyha unatkozik, akkor dalokat gyakorol fejben. Azt vette észre ugyanis, hogy ez segít elfoglalni magát ahelyett, hogy arra figyelne, mennyire unatkozik. Tehát az egyik legjobb megoldás arra, hogy megbirkózzunk az unalommal , ha proaktívak vagyunk. Ezzel együtt egyénenként változik, hogy kinél milyen módszer válik be a legjobban.
A kutatók szerint léteznek módok arra, hogy csökkentsük az unalom mentális egészségre gyakorolt káros hatásait, de további vizsgálódás szükséges azzal kapcsolatban, hogy pontosan mik ezek a módszerek. Fontosnak tartják, hogy olyasmivel tudjanak előállni, ami nemcsak laboratóriumi körülmények között működik, hanem a való életben is hasznosítható.
Forrás: medicalnewstoday.com
